"... und alles, was die Nacht war, kam und scharte..."
Rilke
A sírásó est, ahogy a napot
a felhők dombjába ássa,
lobog a város, a tetők és vizek,
ahogy a bogarak aranydongása.
Csillagot csúfol az első
lámpa, s mind, ami van,
ragyog, ömlik és árad a vízben,
a térben, az éj falaiban.
- |