Még nem tudom ha jó, de hajóra szálltam,
A sors szele repít hetedhét tengeren,
Jó szélbe fektettem minden titkos vágyam,
Vékony a pénztárcám, a parton elverem.
Az óceán nagy, és csak a szárított hal
Ebédem s vacsorám, jó szelekre várok.
A parti kocsmában szesz áztatta aggyal,
Ébredek, ölemben ismeretlen lányok.
A dagállyal ismét szél repít s a tenger
Viharzónába visz, ellepnek a habok,
Itt megtapasztalom mily kicsi az ember,
Hullámtársadalom gőgjétől hányhatok.
Aztán teljes szélcsend, azt hiszem nyugalom,
Pedig nyugtalanság uralkodik rajtam,
A kormánynál más áll, irányítja sorsom,
Mikor elindultam pont ezt nem akartam.
Vetés 2025 02 10
| 
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika
