Vérzek - ezer sebből a fán,
vesztem-keresztem lett a vágy,
mely benned csak közönyt talált.
Vérzek, és várom a halált.
Vérzek - ezer sebből a fán,
sosem fájt még így a magány,
csúfolt, leköpött, megdobált
a nép, s csend lett a Golgotán...
Illúzió a szeretet,
nem kaptam mást, csak keresztet,
mégis Rá vágyom-éhezem -
Istenem, mért hagytál el engem?
2012. ápr.1.
| 
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika
