2025. december 2. kedd,
Melinda, Vivien napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

A keresztény egyház első vasárnapja közeleg, mely egyben Advent első vasárnapja is. Az Advent szó az „adventus Domini” szóból ered, melynek jelentése: eljövetel. Ez az eljövetel Jézus Krisztus eljövetelére vonatkozik, kinek születését December 25-én ünnepli az egyház.

...

December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi.

...

Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár.

...

Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.

Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna.
...

Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. 

...

Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.

Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni.

...

Kosztolányi Dezső: Ádám

Most sokszor gondolok arcodra, Ádám,
Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem
S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán
Feléd lóbázom csüggeteg kezem.

Papagály s tigris közt csúf ember-állat,
...

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Archívum: A vers
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák
A hang elakad torkomban, 
mint a széllé vált kiáltás, 
némaság szegélyezi a felbuzgó vágyást - 
szólhatnék, 
írhatnék, 
mégis hallgatok: 
cipelem megfáradt bánatát annak, 
ki én vagyok.
Nekem nincs hangom, 
te mélyzúgású harang vagy, 
megkondítod magad 
s én elveszek alattad... - ,
bekerítem szavam, 
cseppenként hullajtom az időt konokul,
mely álmaim és napjaim forgácsolja,
lankadt nyugalommal nézem 
amint porrá zúzza… 
 
Vannak órák, amik meggyötörnek, 
és azonnal visszadobnak 
az édes anyaföldnek; 
megriadok -
mintha ásítana felém a sír nyitottan:
üres lapjait pergetem egyhangú napoknak.
Nézem e meddő percet borongva, 
lehunyva szemem, 
két karom keresztbefonva: 
fájdalmam befed, 
- a csillagok mind a földre hullnak -
csak a vér száguld szívemben ájultan; 
felettem szelíd árnyék leng 
ha eljön az antik alkony, 
mint eltévedt pilla egy régi, kedves arcon.
 
Most azt hiszem, 
nekem írnom nem szabad. 
Nem akarhatok 
félmegoldásokat, 
kitalálni csalfa, tünékeny álmokat, 
hisz utolérnek a válaszok - az igazak, 
és apróra törik a délibábokat.
Ma úgy érzem, 
nem költök többé már dalokat, 
hisz benned megtaláltam a verseket, 
melyeket én sohasem írtam meg...  
Az érzés szorít, hogy szinte roppant, 
és keserű kín csordul belőlem, 
akárha malomkő feküdne rajtam. 
 
Talán ha te szólsz rám, 
a te szavad balzsam, 
meséld el, 
hitesd el, 
hogy valamit én is akartam,
minek értéke van és hatalma: 
lehetnek még zsarátnok soraim, 
melyek a léleknek bókolnak, 
vagy mint morzsolt sziklatömb 
hályogos sűrűség alatt zúdulnak - 
ma még viszem őket sehova, 
semmilyen napjaimba: 
de küldj megkeresni 
és találni magamban, 
vajon él-e még, 
szól-e, 
hiteles-e szavam..? 
 
...Reményem csak ennyi, 
de ez megcsillan a napban; 
mint az a suta krétarajz, 
mit negyven éve a Nagyerdőn 
az aszfalton hagytam…

 
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007