 | | | 2026. szeptember 25. péntek, Eufrozina, Kende napja. Kalendárium | 
1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. ... | | 
Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...
| | 
A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt. ... | | Anne-Sophie Mutter a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni. A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét. ... | | 
Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.
... | | 
1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit Budapesten az Operaház. Tervezésére nemzetközi pályázatot hirdettek 1873-ban. A bírálóbizottság Ybl Miklós tervét fogadta el. A nyitóelõadáson Erkel Bánk bán c. operájának elsõ felvonását és Hunyadi László c. operájának nyitányát, valamint Richard Wagner Lohengrin c. operájának elsõ felvonását mutatták be. 1980-ban kezdõdött az Operaház teljes felújítása, majd a 100. évfordulón - 1984. szeptember 27-én ? tartott díszelõadással nyitotta meg kapuit az újjáépített dalszínház. ... | | 
A felső-ausztriai Ansfeldenben született. Apja, aki tanító volt, orgonán játszott a helyi templomban. Későbbi életére kihatással volt az egyrészt zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán családi légkör. Talán ennek tudható be, hogy a későbbiekben önmagával és műveivel folytonosan elégedetlen volt, és hogy kifejezetten visszahúzódó természet jellemezte. Apja korai halála után került be a templom kórusába, és bár rajongott a zenéért, és remekül játszott orgonán, valamint ...
| | 
Vaszary János (Budapest, 1899. január 1. – Madrid, 1963. november 20.) magyar színész, színigazgató, rendező, színműíró. Vaszary Piri színésznő bátyja, Vaszary Gábor író öccse. ... | | 
Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár. ... | | 
Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester. ... | | 
Két nagy későromantikus zongoraverseny Karajan nagy felfedezettje, Krystian Zimerman, a Berlini Filharmonikusok és a század karmesteróriása, Herbert von Karajan előadásában. Schumann nem lett zongoravirtuóz, de maga után hagyott egy rendkívül népszerű versenyművet. ... | | A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb. Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Nehézsorsúak II. | | Mindegyiküket
ismerem valahonnan régről, mindenkit
láttam már valahol EGY helyen, hol
magam is jártamban megálltam valamikor, s
találkoztunk ismeretlenül is egy azon égbolt, ugyanolyan
csillagrendszerek, ködök alatt, amit
nem ők választottak, hanem őket választotta EGY
akaratos szél, hogy sodorja őket ágról-ágra ez a
huzatos élet, mint hajóroncsot a tengeren az
öntörvényű, szabad áramlatok AMA KIKÖTŐ
felé…
Itt vannak újra megint, akik el sem
mentek, konok léptekkel zörögnek szatyraikkal a
buszon hajnalonta, az örök sörös doboz
gyűjtögetők, elszánt nyugdíjasok, reménytelen
középkorúak, rettentő erővel, rendíthetetlenül,
ugyanúgy, mint évtizedek óta mindig, s nekivágnak a
hajnalnak, haza sem mennek, tán nincs is hova, hisz a
háza nem otthona egyiknek sem, olyanok ők, mint
a Janika nálunk,- felnőtt forma kisgyerek-, aki
hajnali ötkor már a sarkon ül a kerítésen, előtte a fának
döntve ócska biciklije, rajta
csere-sörösüveg, olcsó italok, hulladék szeszek; valamikor régen, amikor még élt az anyja,
sokfelé hívták kertet ásni, fát vágni, mikor mi akadt,
szorgalmas volt, jó melós, még anyámnak is dolgozott, de azután, amikor az anyja elment, szétesett minden
körülötte, idegenek mindenét elhordták, eladták,
hajléktalan lett, s már nemigen hívják, de mindig úton van,
mint a sokarcú józan részegek, s közben zúg a nyári
hajnal: „Zöld szeretlek, zöld imádlak. Zöld
szél. Zöldbe borult ágak.”
Hányan, de hányan járják velem s a
kutyámmal együtt, gyalogszerrel, kerékpárral mindig az
utcákat, ápoltan, vagy örök- mocskosan, mint a
testvérszerelem-gyerek Endre, akinek ősz-haja szakálla alól
lassan elvánszorog a teste, s akiket még szanaszéjjel hord ez
a zöldülő szél; így járunk már több ezer éve, mi
nehézsorsúak az ég alatt, amíg közömbös gépein száguldozik
körülöttünk a közönyösnek tűnő tömeg jobbra-balra, ismeretlen
célokon lógva, gyereket iskolába, táborba hordva, dolga után loholva és soha utol nem érve, vonszolja-tolja ez
az életforma, lábán jószerivel már mozdulni se tudna, s
csak a földet hordja lassan rá ez az időzóna, s közben
örök körök útja kanyarog a hegyre fel, mennek csak mennek
szünetlen búcsúztatók közepette, míg tarka
szünetekkel olvad el a nyár;
s közben küzdök a következő százra készülő
makacs öreggel, s várom az eljövendő pillanatot, amelyben
talán magamra is jut még e pergő időből, s kellő szabadságú
társsal járhatok rendelt vérteződöm gutaütés ellen, s a váltakozó
felhőzetben felettem zörögnek az ágak, s belőlük titkon üzen
egy októberi nyár: "Zöld szeretlek, zöld imádlak. Zöld szél. Zöldbe borult ágak.”
2023-07-29

|
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |