2025. május 4. vasárnap,
Mónika, Flórián napja.
Kalendárium

Május (Ősi magyar nevén, Ígéret hava) az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maiáról (Maia Majestas) kapta, aki egy ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. Az Ikrek havának is nevezik.
...

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is megköszöntötték.

Angliában az 1600-as években, a kereszténység elterjedésével, az ünnep vallási színezetet is kapott. Akkoriban a húsvétot követő negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az édesanyák ünnepét. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás előtt külön erre a napra elkészítették az anyák sütijét, az édesanyák számára.

...

VAJDA JÁNOS (Pest, 1827. május 7.–  Bp., 1897. január 17.): költő, író, publicista.

Gyermekkorát a mindig idillinek látott váli erdészházban töltötte, ahol apja, Vajda Endre az Ürményi-család birtokán főerdész volt. Székesfehérvárott és Pesten járt gimnáziumba. Pesten Vajda Péternél, a neves írónál, rokonánál lakott. Diákkorától írt verseket, eszményképe Petőfi volt. 1845-ben vándorszínésznek állt, de tizennégy hónap után csalódottan visszatért Válra. Rövid ideig nevelő volt, majd apja beajánlotta gazdatiszti gyakornoknak Alcsútra, a mintagazdaságba.

...

 

 

1776. május 7-én született a Vas vármegyei Egyházashetyén Berzsenyi Dániel, akire ezúttal ódái közül a legvulkanikusabb hatásúval és legidőszerűbb tanításúval emlékezünk, meghatározva helyét irodalmunkban.

 

A MAGYAROKHOZ

Romlásnak indult hajdan erős magyar!
Nem látod, Árpád vére miként fajul?
...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
SABINUS ars poeticája
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák
Írni, boldog ember! Neked gyönyör az
és kocsmai rossz panasz?
Sánta ló lesz versed is,
mely nyerítve oldalaz.

Írjon az, ki legalábbis ölne,
ki hagyja, hasadjon az elme,
és ne írjon az, ki csak a 
szavak szeszéből vedelne.
Írjon az, ki szörnyeket ölel
vérszagú, bágyadt estéken,
ki Istent imád és átkoz
kényszerű estében.
Ki nem mímeli, hogy rossz és beteg,
kinek képe utálata tája,
kinek nem szédül ki poharából
rémült és zavart pofája.

Kinek a vers csak savanyú bor
és híg leves és vád,
az sosem élt, csak száznyi
éven rágta át magát.
Ne lásd, mi vonal és tömeg,
ami szín, könnyű, száll és pereg,
én, ki Chopin ökleit is látom,
és Isten ökleire ébredek.
Én ki kést dédelget és ön-
vérére éhes és mindent evő,
úgy követel, úgy sírdogál,
mint vért cuppogó csecsemő.
Írj, de csak alig, csak néha,
csak dühből, csak keveset,
úgy írj, mint ki utálod,
mint kavargatott levesed.

Akkor írj, ha tudnál mást,
ha másból is még sokat,
s aki tud már írni, akkor
haláláig halogat,
mert vágy az ököl, s így robotol,
míg robotos harag a kés,
csak akkor írhatsz, ha tudod is,
a világ szakadás és repedés.


Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007