Ezt az arcot kaptam, s viselem míg élek,
Együtt élek vele, ha tükrömbe téved,
Vagy ha nő szemében csillan meg egy percre,
Jól fog majd mutatni beírva egy versbe.
Ezt az arcot hordom s osztom a világba,
Harmat hűs cseppjébe, villám csattanásba,
Hogyha majd ráismersz hagyd repülni, szállni,
Lelked kis tükréban talán meg fog szálni.
És ha már nem leszek, őrizd te az arcom,
Emlékvizen úszva, papírhajón, parton,
Ha majd elfelejted, nézz a teliholdra,
Aztán rejtsd el arcom egy pohár jó borba!
Vetés 2o25 1o o1
| 
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika
