 | | | 2026. május 15. péntek, Zsófia, Szonja napja. Kalendárium | 
Május (Ősi magyar nevén, Ígéret hava) az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maiáról (Maia Majestas) kapta, aki egy ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. Az Ikrek havának is nevezik. ...
| |
1776. május 7-én született a Vas vármegyei Egyházashetyén Berzsenyi Dániel, akire ezúttal ódái közül a legvulkanikusabb hatásúval és legidőszerűbb tanításúval emlékezünk, meghatározva helyét irodalmunkban.
A MAGYAROKHOZ
Romlásnak indult hajdan erős magyar! Nem látod, Árpád vére miként fajul? ...
| | 15. A félelmetes Oz leleplezése "Utazóink odaléptek a Smaragdváros hatalmas kapujához, és becsöngettek. Többször is kellett csengetniük, míg a kaput kinyitották: ugyanaz a Kapuőrző Kulcsár állt előttük, akivel első ottjártukkor megismerkedtek. ... | | (Dés, 1649. máj. 10. - Nagyenyed, 1716 szept. 10.) református tanár. Désen kezdte tanulását 1654-ben. Ezt 1656-tól Gyulafehérvárt, 1658-tól ...
| |
Festő, neve 1868-ig Lieb, 1880-ig Munkácsi. Apja, a bajor eredetű Lieb Leó sótiszt volt Munkácson, anyja Reök Cecília. 1848-ban a család Miskolcra költözött. Munkácsy festői hajlama már kiskorában megnyilatkozott. Szülei korai halála után 1850-ben nagybátyjához, Reök István ügyvédhez került, aki a szabadságharc után hallgatásra kényszerítve, szerény viszonyok között élt Békéscsabán. A fiút 11 éves korában gyámja asztalosinasnak adta. Mestere durvaságai, a fenyítések okozta testi-lelki nyomorúság egész életére és kedélyére kihatott. Segédlevele megszerzése után Aradra ment. Nyomorgott, megbetegedett s visszatért nagybátyjához Gyulára. Lábadozása alatt rajzolni tanult Fischer ott élő német festőtől. ... | |
1554. október 20-án született Zólyom várában, Balassi János és Sulyok Anna elsőszülött gyermekeként.
Később egy öccse, Ferenc és két húga, Anna és Mária született még. Apja felső bányavidéki várkapitány, dúsgazdag báró, az ország egyik leggazdagabb és Lipót császár uralkodása alatt egyik legbefolyásosabb embere. Bálint neveltetését 1564-től Bornemisza Péter irányítja. 1565 őszétől Nürnbergben végzi alsóbb fokú iskoláit. Valószínűleg megfordul több külföldi egyetemen, vélhetően Padovában is. ... | |
A "Figaro házassága"-t 1786...
| | 
VAJDA JÁNOS (Pest, 1827. május 7.– Bp., 1897. január 17.): költő, író, publicista.
Gyermekkorát a mindig idillinek látott váli erdészházban töltötte, ahol apja, Vajda Endre az Ürményi-család birtokán főerdész volt. Székesfehérvárott és Pesten járt gimnáziumba. Pesten Vajda Péternél, a neves írónál, rokonánál lakott. Diákkorától írt verseket, eszményképe Petőfi volt. 1845-ben vándorszínésznek állt, de tizennégy hónap után csalódottan visszatért Válra. Rövid ideig nevelő volt, majd apja beajánlotta gazdatiszti gyakornoknak Alcsútra, a mintagazdaságba. ... | | 
A máig "sztár-filozófusnak" számító német bölcselő életét és munkásságát elemző legújabb monográfia a Szegedi Tudományegyetem oktatóinak tollából. A monumentális kötet részletesen elemzi a Nyugat alkonya mellett a filozófus többi művét, valamint átfogó képet ad a XX. Század első fele Németországának szellemi életéről. ... | |
Német zeneszerző, operaszövegkönyv író, zeneköltő, esztéta. Önző, ellenállhatatlan, forradalmár, arrogáns és zseniális muzsikus. Megteremtette a költészet, zene és színház egységét: az összművészetet. Mottója: „A világ tartozik nekem mindazzal, amire vágyom”. ...
| | Krúdy Gyula 1878. október 21-én született Nyíregyházán. Apja, Krúdy Gyula jómódú nyíregyházi ügyvéd; anyja, Csákányi Júlia szobalány. Krúdyt törvénytelen gyerekként anyakönyvezték, szülei csak 1895-ben, tizedik gyermekük születése után házasodtak össze. ... | | 
1902. május 19-én Párizsban az európai államok egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a Madarak és Fák Napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk írt elő. Megünneplésének napja változó. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Georges Rodenbach - Halkan omló zenefoszlány... | | Halkan omló zenefoszlány árad némely szobából, s e messzi-bánat vén bútorok színét egybemossa... Csipkés, illatos, édes e dallam,
rég feledett, s most elődong lassan, kimondatlan, szemekben kutatva : éledő ritmust fürkészne árván, s a kopott dal újraszínezve leng,
őszi eső koppan a hűs járdán, s ablakokon ; a dallam újra dereng. Kibukkan a sápadt kegyelemből;
erősödik és zenél a távol, s az elnémult szobákra özönöl. Újra dalol arcképek ajkáról!

Georges Rodenbach - Il flotte une musique éteinte...
Il flotte une musique éteinte en de certaines Chambres, une musique aux tristesses lointaines Qui s'apparie à la couleur des meubles vieux... Musique d'ariette en dentelle et fumée,
Ariette d'antan qu'on aurait exhumée, Informulée encore, et qu'on cherche des yeux : Rythmes se renouant, musique qui tâtonne, Le vieil air se dégage un peu, se nuançant
Grâce au pianotement de la pluie, en automne, Sur les vitres ; et l'air, changé comme un absent. Réapparaît soudain en des grâces fluettes ;
Puis peu à peu précis, on retrouve ses traits Et tout l'air passe encor dans les chambres muettes. Oh ! Musique rapprise aux lèvres des portraits !
 |
| | | Kovács Anikó érkezett: 2009.05.18. 10:54:14 István, olyan jó, és úgy örülök, hogy ennyire értetek engem is, és főleg - általam - Rodenbachot is... nagy megtiszteltetés e csodálatos franciákat/belgákat fordítani, ráadásul Rodenbach (és Samain is némiképp!) ismeretlen szinte a magyar irodalomszeretők közt is. Ez a verse is teljesen "szűz" még, Lackfi János pár versét lefordította, de ez nem volt abban a "párban". Nagyon örülök ezeknek a hozzászólásoknak, és csak köszönni tudom!
Köszönöm szépen - de igazából Rodenbach-é az érdem, ahogy a saját verseimnél pedig a Kedvesé :))
 Kovács Anikó [egyéb] érkezett: 2009.05.17. 17:18:37 (csak regisztrált tag olvashatja) Ádám, Zsolt - köszönöm Nektek értő olvasásotokat, és igazad van Ádám, nem magyarázod bele: készülök írni egy esszét Rodenbachról, akkor látod csak majd igazán, mennyire közel jársz az igazsághoz, amikor Rodenbach tárgyi világáról írsz... Zsolt, szerencsés vagyok, hogy Te érted is a francia eredetit, és egybe tudod vetni a kettőt: mindig csalhatatlanul ráérzel műfordításaim belső koherenciájára, és én ezt köszönöm!
Nagyon kedvelem Rodenbach monoton, ódonan merengő világát... | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |