2022. december 6. kedd,
Miklós napja.
Kalendárium
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Au lieu d une photo (Arckép helyett)
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák


Boldog, kiben a szelíd béke és
bölcs nyugalom testet ölt,
ki nem hátrál meg soha: sem más,
sem önmaga előtt,
és bár esze, szíve megtanulta
(mert így akarta...)
hogy a holnapban erő van és bizalom,
- elméjét is ehhez igazítja -,
fejét mégis mélyen lehajtja, szótlanul,
és nem tud felelni:
hol van a jövő és milyen volt a múlt.
...lásd, én ilyen vagyok.

Ha kérdezed, nem tagadhatom:
sokszor van komor éj bennem és
már alkonyatkor csillagok -
mégis, mindig, mikor végül hazajöttem
gondoktól földre nyűgözötten,
a derengő párafény világolt tovább,
és fölöttem a hegy már sejtette az
eljövendő esték bánatát...
...de amikor a mennybolton betört
az összes fényes ablak,
és sorban felvillantak a lobbanó tüzek:
ámulva néztem - megtisztult szívvel - 
fenséges és imásan szép röptüket.

Éjjel csellók mélyzúgású hangja mellett és
hűvösen nyugtató lombok alatt alszom el:
jóízű napok hevernek lustán mellém bújva,
gondjaim láng-korbácsa ekkor megpihen;
mert vízre, kőbe, fára, földre,
mindenhová talpadnak nyomai merülnek -
csodálod-e, mondd, ha Buda áttetsző,
hígan kék ege így ezerszer derültebb...?!
...hisz mindenhol ott vagy:
ahol a felkavart őszi lombot elnyeli
a földnek szakadéka;
ahol a gyöngyporzású kék tengerbe hull a
vén Nap fáradttá görbült jószándéka;
a város, ahová forró éjjeleken benéz a Hold
és hűsítő árnyként omlanak le a fellegek:
bármerre nézek, ott vagy, és téged
ver vissza minden ébredés és tett.

Szavaid naponta boldoggá ölelnek,
kína-kék bennünk az ékes remény, míg
mézpergető lassúsággal csordogál
Pasarét fölött ránk a sárga fény
- a Nap csókja tapad így ablaküvegre
májusi verőfény idején - ,
...és hiába, hogy néha magamra maradtam:
én úgy nem megyek el soha innen,
hogy lelkemben harag van.

Szeretném még sokáig hallani hangodat,
és annak mélységes, tiszta csöndjét -
mielőtt egyszer s mindenkorra,
mindenkitől végleg elköszönnék...
Kapnom kell tőled a porszemnyi jelet:
hisz rajtunk kívül ezen a világon
senki sem fog majd arra emlékezni
hogy én valaha szerettelek - és arra sem,
hogy te olyan voltál, mint egy vásott gyerek,
kinek fejében már régen megszületett a szó,
melytől megváltozott az életem
és
minden, addig megálmodott képzelet...
Látod...?
Nekem  ajándék és öröm veled
a világ,
melyben az Isten finom ujjal és bölcs
mosollyal tolja előre az óra mutatóját.

 

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007