2026. november 18. szerda,
Jenő napja.
Kalendárium

November (Ősi magyar nevén, Enyészet hava) az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi.

...
A Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) a katolikus és ortodox keresztény egyház ünnepe. A katolikus egyház november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja.

Az ünnep, és az azt követő halottak napja - egyházi jellegén túl- fokozatosan általános népi megemlékezéssé is vált. Ilyenkor mindenki kilátogat a temetőbe, meglátogatja elhunyt hozzátartozóit. Megtelnek a sírok őszirózsával, krizantémmal, az elmúlás jelképes virágaival. Az emberek gyertyát gyújtanak, és elveszített szeretteikre emlékeznek .

...

1897 és 1901 között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905 és 1910 között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban.

...

Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott.

...

 Édesapja mellett kezdte meg zenei tanulmányait, 1819-től a nápolyi konzervatóriumban Tritto és Zingarelli tanítványa volt. Először egyházi műveket komponált, első nagyobb szerzeménye az 1824-ben Nápolyban bemutatott "Adelson e Salvina" című opera volt, amit a "Bianca e Fernando" című operája követett. Ezzel elnyerte a kor híres impresszáriójának tetszését, meghívást kapott Milanóba, hogy ott a Scala számára írjon, ami nagy megtiszteltetést jelentett. 1827-ben "Il Pirata" (A kalóz) című dalművével egész Olaszországban híressé vált, sikere évvről évre nőtt.

...

Gyurkovics Tibor 1931. december 18-án született Budapesten.

1942-1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n.
...

 Megvetés, álomkergetés, sznobizmus és képmutatás.
Charles Dickens a szív írója. A Szép remények talán a legjobb regénye, mely valamennyi kritikusa szerint messze kimagaslik életművéből. Pip, a regény hőse egy nap szökött fegyenccel találkozik. A fegyenc ráveszi a halálra rémült kisfiút arra, hogy szabadítsa meg bilincseitől. Miután Pip teljesíti a fegyenc kérését, útjaik elválnak.
...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Szilveszteri antikvárium - A magány színei 1-8.
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

A magány színei 1.

Dédpapa

A gulya elmaradt fél százada,
az utolsó kis séta vagy öt éve.
A dédmama minap még pörölt,
ha nem hallottad, hívott ebédre.

Közelebb lett a száz,
és messzebb minden ünnep.
Hófehér fejeden a fájdalom
fekete nemezként ül meg.

Kezed fogjuk, kérünk csendben,
rajtad kívül más le nem veheti.
Te halkan szólsz: „A magamféle
majd csak az Urat süvegeli.”

A magány színei 2.

Vízcseppeket ver
a szél a szemedbe,
takarod, mozdulatod
most is ösztönös.

Hullámok húsán húz
a naplemente
szikéje csorduló vöröst.

A parton az emlékek
leégve heverésznek.

 

A magány színei 3.

Szobádban mélybarna bútorok,
asztalka sárgult csipke ingben,
poros nippek bámulnak légbe
a metszett üvegű vitrinben.

Óarany gipszkeret foglya
egy fakult, kopott akvarell,
idillt szenvtelenül hazudik:
rajta kis ház, erdő, csermely.

Mellette lóg egy kövült mosoly,
írás bújik keresztben az alján:
„Egyetlen drága kincsemnek,
ötvenhat szerelmes nyarán.”

Tiéd ez az ország, nippestül,
fotóstul, tiéd vén magánya,
túl a vaskos falakon mindezt
senki sem érti, senki sem látja.


A magány színei 4.

Gyorsan, írjam,
még egy sort,
vagy kettőt is talán,
csak ne zúgna
fejemben a hajdanán
kinevetett olcsó rímpár:
Zöld – föld,
műtő – hűtő.

Kérlek, kedves,
ne értsd meg soha,
taszítsd el magadtól,
légy vele mostoha,
vagy
vedd egyszerűnek,
semmisnek, vedd
ahogy a lélegzeted.
És
lásd meg, a pillanatok
befelé végtelenek.
Azon kívül
semmi nem
lehet közös,
hiába az akarat,
hiába az
ösztönös
remény: „együtt!”,
hiába hord
oxigént a
véredény,
itt,
e porból formált
világban nem
lelünk
társas menedéket,
sivatagán
egymaga
kel át a lélek.

(Könnyed töröld,
öröm ma jut még,
halld: pittyegő gép
a madárének.)

A magány színei 5.

Színtelen.
Mint egy üvegcse,
mint egy csepp benne,
mint az elveszett akarat
ízlelte apró falat
magamból.
Csak keserű lehet,
Mint másnap a lehelet,
Mint a határtalan rabság
várta végzet: szabadulás
magamtól.


A magány színei 6.

Kék eret vág a bár
szűk terén a cigaretta
füstje.
Megtorpan a fénynél,
zsúfolt űr szakad ki
belőle.

Hangjegyei súlya alatt
vaskos akkord
esik szét,
fájdalmas mollban oldva
sirat számtalan
estét.

Keveredik füst és zene,
párosul ital, és
gondolat,
kavargó pára csapódik
lehűlt takaró
alatt.


A magány színei 7.

Emlékszem,
miként aranylott,
és gyötört
az első szerelem.
Bizonygattam,
és lepleztem is egyben...
...akkor milyen bonyolult,
milyen összetett volt!

Tollat adott kezembe -
gép nem igazán
akadt - de így is
kifakadt a múzsa
egy kis babzsákja,
és a láng felcsapott, dalolt,
bár igaz, csak botló
szösszenet szólt.

Majd az első szakítás
napokig téblábolt velünk
az iskolában, hogy meglelt
bátorsággal hadarja
Kriszta a kisszünetben
az öklendező érzelmet:
"Tomi tetszik, ne haragudj,
már nem járok veled."

És leheveredtek a napok
vihogó haverok
lába elé, két kézzel mért
gúnyt a sportszakkör is,
bent a teremben a labda
csak engem talált el,
a cooper-próbán
kint a körisfák alatt csak
utánam szaladt minden szó.

Istenem!
Egy reggelen
a villamoson
talán a vigasz írt,
és a ráolvasó
bánat mormolt
édes mondókát
nekem
Edit hangján:

"Ha elhagytak,
hát mondd,
kancsal angyalok
vigyáztak rád.

Ne vess rájuk,
csak nevess magadra:
a mosolyt
szemtelenül
imádják..."


A magány színei 8.

Tudtad,
ha a fiatalokat lenézed,
gyermekarcod karcolja az enyészet?
Tudtad,
ha választottad csókját már nem kéred,
magad ellen van véleményed?
Tudtad,
ha nem élsz benne a pillanatban,
öregséged lesz nyugalmatlan?

Tudod már,
hogy miért szürke a reggel?

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007