Szirmok áldott hava hull rám,
valamikor, majd, a hullám
szemfedője legyen ilyen,
mikor eltolnak a sinen.

Virág sirat élve, halva,
kapaszkodnék, de hatalma
és vonzása nagy a földnek,
lelkemben ketyeg a töltet.

A tavasznak robbanása
virágszirmokkal is, hátha
leállítja végzetemet,
s kitöröl egy üzenetet.

Szatmárnémeti 2012. 04. 14.