 | | | 2025. szeptember 15. hétfő,
Enikő, Melitta napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. ... | | 
Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...
| | 
A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt. ... | | Anne-Sophie Mutter a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni. A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét. ... | | 
Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.
... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Nyársirató |   | …hát eljött újra a fojtó, gyűlölt hangulat:
tetszhalott lettem, magamnak árnyéka,
vágyom, de meghalt a sok nyári portéka,
s a naptár már szeptember nyolcat mutat…
Komor napok kondulnak és ülnek felettem,
megrövidült a nappal - érzem csüggedetten.
Magamra gondolok, s amit látok, sírkamra:
így gondolok a közelítő, szörnyű hat hónapra.
Bezár engem az ősz rideg, sötét börtönébe,
nincs nyári pompa, fakul Buda ékes fénye -
szelídből így leszek dacos, undok gazember,
hisz’ nem élhetek e sok halott förtelemmel.
Mert most meghal minden és mindenki,
- először én magam -,
hideg vagyok, borús és olyan otthontalan…
Hová lettetek forrón égő nyári vasárnapok….?
S hogy lehet, nélkületek még mindig itt vagyok?
A dél meleg, de hűvös a szeptemberi éj – őszies,
és félálomban hallom, fülembe súg: „...siess…!”
…elmélázom e nekem szóló személyes kis jelen,
s ébren ott sétálok a Duna parti, finom fövenyen.
Életem tengelye az, mi ősszel s télen meghasad,
előbb csak fuldoklom, később feladja a garat,
s ha volna még erőm, bizony megkérdezném,
bármilyen halkan, vontatottan szólna a refrén:
„Miért? Miért, hogy bennem csak nyári tűz ég?
És miért, hogy szeptemberben megöl e hűség?”
De válasz nincs, sosincs - hiába várom egyre,
csak szűkül és szűkül az előttem álló mezsgye,
egész lényemet átfújja az őszi, vacogtató hideg,
míg végül belátom, nincsen értelme semminek…
Hát eljött újra a fojtó, gyűlölt hangulat:
a naptár már szeptember nyolcat mutat…
Budapest, 2012. szeptember 8. |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika