Reggel tiszta inget vettem magamra fel,
cipőt is keféltem - ez egy komoly dolog.
Úgy indultam útnak, mint kit nem érdekel,
hogy hatvanegy lettem: múlékony állapot.
A lányok nem törik magukat utánam,
úgy-ahogy az asszony kiegyezik velem.
Igy telt el az időm, ezzel leszámoltam,
- ráncok tolakodtak tükrömbe hirtelen.
Na és akkor mi van, ha múlnak az évek?
Szürkülnek a tincsek, fejlődik a pocak,
itt belül fiatal, szabad még a lélek,
ki a külsőt látja, csak tükörben kutat. | 
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika
