Csorba Gusztávnak
Vidám dalokra van, hogy nem telik,
a lábam fáradt és az út nehéz.
Pedig tudom, még több is lenne itt,
mint fönt a kék rongy s lent a zöld penész.
Mesélhetnék a szélről dallamot,
s nyarat dicsérne boldog énekem,
ha elfeledném, volt, de itt hagyott
időm a barna, őszi réteken.
De mást ne higgy, örömmel pengetem
tovább a könnyre hangolt húrokat;
és mit se bánd, ha szól a hangszerem,
miért is játszom mollban túl sokat.
| 
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika
