2022. július 4. hétfő,
Ulrik napja.
Kalendárium
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Az eljövendő csendre
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák
Mariana-árok, végállomás.
Lejjebb nem tisztulnak a formák, 
megnyílt az utolsó kiállítás.
Legyen ennyi elég,
ez a végső virágzás,
ez az abszurd tökély.

I.
Talán a tájba bámul a szem,
vagy a tejútra, a befelé
megtett útra, vetetlen reggelekre.
Talán arra az eljövendő csendre,
mely metszetlen szőlőtőkék
felett lebeg majd a kertben,
nem tudom.

Nem tudom, csak érzem,
hogy ebben az életszerűtlen
rendben csak feleződik a félelem,
s amikor Lábad elé letészem,
a terhem csak akkor lesz 
semmivé egészen. Úton vagyok.
Hozzád kell elérnem.

II.
Talán a tájba tekint a szem,
vagy a lerontott üzemek tetején
megülő varjakat nézi, vagy álmait
hátrasimítva azt a darab földet,
mely még megtermi a magáét, és él.
S benne élhetsz te is, mert nem vetett 
ki magából ez a táj, mint fölös terhet,
elnyűtt ruhát.  Élet teremtetik itt, 
s csillagözön árad a romokra is.

III.
Talán a távolba téved a szem,
s az arcokon ködlő homály is lehull,
mint az álarc farsang után.
Elszabadul a szív, 
amikor egy kéklő délután,
levédett álmaid omlanak össze.
Nem sírsz már. Arcod a fényhez alakul,
s a tisztító szélben épül újjá a gondolat. 
Önző, vad mosolyod elsuhan a mával,
bárányosodhat bátran a lélek, 
mely már bír magával.

2014. 03. 07

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007