Ablakomra fröccsen új- Hold pasztell-sárga,
piros szemmel alszik a Tv- ben a csend,
kint az árnyékok közt rázuhan az ágra
egy kóbor fénysugár, majd helyreáll a rend.
Párnámon szendereg ezer elnyűtt álom,
képek és illatok póráza szabadon,
vén fejjel még mindég „Nagy Akármit” várom,
minek tündér arcát sohasem láthatom.
Vetés 2019 nov.12
 | 
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika
