Ó, te drága szabadság!
Szűk terek árnya köszönt,
s a tél sara térdig emészti az erdőt.
Szél-támadatban hörgünk,
a torkunkat szorongatja a szó,
s ha volna erő hívni még azt, aki
életre kelti a holtsápadt reményt,
s újra érint, ami volt, s megmaradhat
bennünk a szeretet, s nem pusztulunk,
pusztítva magunk körül minden elevent,
mert egy vagy velünk, egyetlen egy…

2020-02-02