Egyszer mindannyian a nagy hídhoz érünk...
üres tarisznyával enged el a tegnap.
Itt megmérettetünk, nem adunk, nem kérünk,
álmunk aranyával vizet színez a Nap.

A hidra félve lépünk, mert így tanítottak,
egy egész életen hamis, önző tanok:
Csak szabadnak lenni ! – persze a tank alatt-,
Legyél hű katona!- ordít a parancsnok.

Így a hídon árván, magunk mögé nézve,
-Hátha jön valaki, legyünk már túl rajta!
Egész életetdben erre vagy késztetve,
de csak magad mehetsz át a túlsó partra.

Vetés 2023 07 20

                                                                A festmény Hilda Schnell alkotása