| | | 2025. január 15. szerda, Lóránt, Loránd napja. Kalendárium |
Hej emberek! Markomban sűrű fekete vérrel telt kupa! Ezzel köszönt rátok egy rongyos, világgá űzött árva kobzos utolsó Koppány-unoka! Borra nem telt. Így hát kupámat ...
| |
Január (régiesen Januárius, ősi magyar nevén Fergeteg hava) az év első, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Janusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava. A 18. században a magyar nyelvújítók a januárnak a zúzoros nevet adták. ... | |
Weöres Sándor: Újévi jókívánságok
Pulyka melle, malac körme liba lába, csőre – Mit kívánjak mindnyájunknak az új esztendőre?
Tiszta ötös bizonyítványt*, tiszta nyakat, mancsot nyárra labdát, fürdőruhát, télre jó bakancsot. Tavaszra sok rigófüttyöt, ...
| |
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| |
Megérte ezt az évet is, Megérte a magyar haza, A vészes égen elborult, De nem esett le csillaga. Meg van vagdalva, vérzik a kezünk, De még azért elbirjuk fegyverünk, ...
| |
Aki magyarul azt mondja: költő — mindenekelőtt Petőfire gondol. Attól kezdve, hogy belépett az irodalomba, szüntelenül jelen van. Példakép és mérce. Lehetett és lehet szolgaian utánozni, lehetett és lehet kerülni mindent, ami az ő modorára emlékeztet, de nem lehet megkerülni: aki magyarul verset ír, az valahogy viszonylik Petőfihez. A róla írt kritikák, cikkek, tanulmányok, könyvek könyvtárat tesznek ki, és minden korban új szempontokból új mondanivalókat tesznek hozzá a hagyományhoz. Verseinek egy része nemcsak közismert, de olyan népdallá vált, amelyről sokan azt sem tudják, hogy Petőfi írta, holott mindiglen is ismerték. Nem lehet úgy magyarul élni, hogy az ember ne tudja kívülről a Petőfi-versek számos sorát. S mindehhez ő a legvilághíresebb magyar költő: ha valamelyest művelt külföldinek azt mondják: magyar irodalom — akkor mindenekelőtt Petőfi jut az eszébe. ... | |
Szentegyedi és czegei gróf Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő.
...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
|
Szeptemberi töredékek | | I.
Itt vagy még, s lásd: karmos alkonyat karcol jeleket az est felhőin át, sötétlik a csönd, mint egy székre vetett kabát.
II.
Babacsillag, telihold, későn virrad, korán lehanyatlik, hinnéd, hogy folyton alszik, mikor csörgő kukoricalevelekkel csörömpöl az ősz.
III.
Valamiről még egymás eszébe jutunk, bár útjaink száz ág-bogán futunk, egy mozdulat, vagy tárgy régi arcot idéz, s az a kéz, mely tovaűzi a feledést, feloldja majd a rettegést.
IV.
A napok nem szűnnek, sors-ár zuhog, kihagyott pillanatok szennyes vizei
dőlnek, vasban vakon játszunk a pályán, vakon vagyunk, egymástalan páriák, s a romló, fogyó napok rég orvosra, gyógyulásra várnak…
V.
Úgy éreztem mindig, s most is úgy érzem, hogy körbeölel a múlt, itt van bennem, menedékem, minden pillanata egészen épen, mint a csönd zenéje; gyerek maradtam benne s e jövőtlen jelenben már nem is félek, s számot csak erről adok, amíg élek…
VI.
Hulló idő kivirágzik, térkövek résein át fut a fénybe a hajnal hasadékai között, betonból nő ki az alvó utcasarkon, mint egy hajléktalan álom a kerítés
oldalán; ideiglenes örökkévalóság, halhatatlan
mulandóság, csak
szólni kéne,
levetve az álszemérmet, ha fáj…
2023-09-21
|
| | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| | |
Könyvajánló | | | | |