 | | | 2025. március 28. péntek, Gedeon napja. Kalendárium | 
Március (Ősi magyar nevén, Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi. ... | | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
Életrajza SzülőházaKözép-Lengyelországban, a Varsói Nagyhercegség Mazovia tartományában, a Sochaczew város melletti Żelazowa Wolában született. Bár a születés után hetekkel kitöltött anyakönyvben február 22. szerepel, a család március 1-jét tekintette születésnapjának. Édesapja Mikołaj (Nicolas) Chopin (1771–1844) francia bevándorló, édesanyja, Tekla Justyna Krzyżanowska (1782–1861) lengyel volt. Egy nővére és két húga volt Chopinnek: Ludwika (1807–1855), Izabela (1811–1881) és Emilia (1812–1827). Néhány hónappal Fryderyk születése után a család Varsóba költözött, ahol a családfő franciatanárként dolgozott. ... | |  Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégyéves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
...
| |
A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget." (Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Október | | Hidegebb lett,
a mai est már nem késett,
s a lomha fények közt
toporogtak a kerítések.
Vaskos kémény járta az utcát,
üszkös életek őre,
elrepült a ködök felett,
éber fények lökdösték előre,
szemben templom állt meg,
hallgatott e szelíd imafészek,
a hold még rákönyökölt,
s a villamos is sárgán
fütyörészett.
Most az est egy pillanatra
megáll, majd int,
s megilletődve lógnak
lomha fényeink,
tornyok messze,
mint az éjszaka szarva,
szorongásunk lámpákba csavarva,
aztán jön a csend, az éj, köröttem ében,
mint a hiéna, néhány lámpa vicsorog
az utca börtönében.
A felnőttkorba döfködő élet,
hegyes pallosán vitt el onnan, a múltból,
mint egy ítélet
s egyszer megérkezem talán,
ahogy rohan velem az
égomladékos évek hasfalán.
Vallatom magam, hogy mire kell
büszkének lennem, kire vagy mire?
Hogy felértem a kamaszkorok tetőire,
s még a lelkem ugyanezzel a hévvel örül,
miközben annyi halottat dédelgetek magam körül,
hogy fejfákká vallatom az ötvenöt évem,
s ezernyi percét ezernyi napnak újra élem.
Csorgó nyálával előmászott
a lombokból az esti szél,
s két rozsdavörös tüdejéből kifújja
az alkonyatot az ég, az ég, mely
nyápic tornyok létráin
lefelé csúszik,
s elpattan a hold húrja,
s a sötétség belefúrja
lompos iszonyát a tájba,
míg a város tompán és fájva
kondul a harangok ércmedréből
felcsobbanó folyókkal.
Hajadra aranymosók
találnak az égi folyóknál,
mikor a koraőszt himbálja
az ég alatt a végtelen idő,
mely szűkre szab örömöt
és a szenvedést tágra.
Miféle isten festett e világra,
saját szívébe mártva konok ecsetjét?
Szemed elcsendesült zöldje,
mint az őszi búza,
csengő fényekkel lobog vissza onnan túlról,
melyben minden szín derűs és víg,
s mely már nem földi,
s talán égi volt mindig.
( megjelent az Előretolt Helyőrség internetes oldalán)
 |
| | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |