Mind a sok napraforgó fordult,
ahogy ment, lépte kifinomult
bársonyán, ájultan hevertek
a fák, sápadtak a kertek.
Aztán fogyott, s nőtt párszor a hold,
a sok rajongás elmúlt, csak volt,
s a nő áll fáradtan, leverten,
nárciszok vihognak a csendben.
2024-2025
| 
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika
