Minden igyekezetem holtomiglan a tiéd,
s önként menetel lassúdad végzete felé…
Megyek, mint akit az Isten ujja megintett,
októberbe őszült szívvel, öreg esők, havak
szakadnak majd rá, ha feléri ésszel
a ködbe veszett tenger moraját,
s a szike-szélű idő ránduló sóhajait
tegnap szült szavaink felett,
mennydörgéseket a ködoszlopok mélyén…
2024-10-19
| 
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika
