I.
Körbe jár az ember, újra december,
békéből ígéretre, ígéretből csöndre vár.
Mást nem tehet, útra váltak a szentek,
már az ég fölötti fény felé menetelnek.
II.
Ím Advent negyedik vasárnapja int,
illenék végre reménnyel megáldani
magunkban a várakozó, méla csendet,
melyet már annyi ember feledett el.
III.
Hó-emlékű Karácsony jő, hazahívó
estek fehér lepelre várnak, csodára
készülnek a föld-sötét szürkületben,
eltakarni régi szívünk rozsdafoltjait…
IV.
Ó, mennyi Karácsony van eltemetve bennem,
s mind feltámadni készül, most decemberben!
| 
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika
