A déli szél melege oly tompa,
ha arcod zuhan arcomba.
Mikor eljön a vörösen izzó alkony,
kezed kezemben tartom.
Alakod fénylik a messzi holdban
(este csendben rád gondoltam),
lennénk éjjel, ahogy Isten akart:
én a tenger és Te a part,
gyöngyként vigyáznék a szemedre
ha lehetne...
| 
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika
