 | | | 2026. szeptember 2. szerda, Rebeka, Dorina napja. Kalendárium | 
1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. ... | | 
Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...
| | 
A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt. ... | | Anne-Sophie Mutter a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni. A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét. ... | | 
Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.
... | | 
1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit Budapesten az Operaház. Tervezésére nemzetközi pályázatot hirdettek 1873-ban. A bírálóbizottság Ybl Miklós tervét fogadta el. A nyitóelõadáson Erkel Bánk bán c. operájának elsõ felvonását és Hunyadi László c. operájának nyitányát, valamint Richard Wagner Lohengrin c. operájának elsõ felvonását mutatták be. 1980-ban kezdõdött az Operaház teljes felújítása, majd a 100. évfordulón - 1984. szeptember 27-én ? tartott díszelõadással nyitotta meg kapuit az újjáépített dalszínház. ... | | 
A felső-ausztriai Ansfeldenben született. Apja, aki tanító volt, orgonán játszott a helyi templomban. Későbbi életére kihatással volt az egyrészt zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán családi légkör. Talán ennek tudható be, hogy a későbbiekben önmagával és műveivel folytonosan elégedetlen volt, és hogy kifejezetten visszahúzódó természet jellemezte. Apja korai halála után került be a templom kórusába, és bár rajongott a zenéért, és remekül játszott orgonán, valamint ...
| | Miért adtad mély tekintetünket, hogy jövőnket sejtse szüntelen, s ne ringasson üdvösségbe minket földi boldogság, se szerelem? Miért adtad, végzet, azt az érzést, mely a furcsa forgatagon át kémlelőn egymás szemébe néz és ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Crescendo | | Szombat van, és én egy régi péntekbe vágyom, a dajkáló napfény simít egyet ősz-sárga ruhámon; a Moszkva téren sodor a tömeg, s csodálom hogy másnak ez a nap is örömet lobbanthat..., - fejem fölött a balkon-ajtók tétlenül kinyílnak... Lépdelek szégyenkezve, - az irigység nem szokásom - gondolatban azokat az ajtókat gondosan bezárom, már nem ér el hozzám a térnek démoni zöreje: szélvert falevéllel terhes és szederjes lett már ez az átkozott, - és hűvös szombat este.
Nem kérdezi senki sem, hogy élni - nélküled - van-e éppen kedvem, és szabad-e a percről percre omló napok között gyötrőn várni - egy új pénteket epedve...? Válasz nincs, - de én tudom, mit kell tennem - szeretnem kell, még ha most el is múlt: azt a péntek estem; ...jön majd újabb, talán még szebb hétfő vagy csütörtök, - én itt várok, hallgatag, és gyöngyszín emlékeket őrzök. Olykor kapok ám apró, meghitt jeleket, melyek parázslók, évődők és roppant kedvesek - ekkor égig lebben szívemről a sűrű, nyurga füst, s a kormos üvegen át is látom: e jel színezüst.
Ölbe vesz a kék remény, elém új utakat festve, bár tudom, törékeny és csalóka ez, mint fellegekig szálló, színes körhinta egy csöpp faluban, este... Szinte látom, ahogy mosolyogsz, hát megnyugszom magamhoz ölelve több ezernyi kincset, - és bölcsen, mélyen elrejtem magamban az összes fájó nincset.
 |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |