A család dallal búcsúzik az ősztől.
Az apa kezében barna, halk konyak
és az asztalon aranyló étel gőzöl.
Ajkukat megáldja a bíbor alkonyat.

A szennyes utakra ráborul az esti oltalom,
a csupasz fákat ezüst holdfény rázza.
Száz kémény füstől a domboldalon
és tovaszáll a nedves tetők éji suttogása.

Reszket a szürke lámpaoszlop
és sárga fényét puha eső rezgi át.
A sötét bokrok messzi, kifosztott
árnyai közt árván didergő őzgidák.