 | | | 2025. március 23. vasárnap, Emőke napja. Kalendárium | 
Március (Ősi magyar nevén, Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi. ... | | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
Életrajza SzülőházaKözép-Lengyelországban, a Varsói Nagyhercegség Mazovia tartományában, a Sochaczew város melletti Żelazowa Wolában született. Bár a születés után hetekkel kitöltött anyakönyvben február 22. szerepel, a család március 1-jét tekintette születésnapjának. Édesapja Mikołaj (Nicolas) Chopin (1771–1844) francia bevándorló, édesanyja, Tekla Justyna Krzyżanowska (1782–1861) lengyel volt. Egy nővére és két húga volt Chopinnek: Ludwika (1807–1855), Izabela (1811–1881) és Emilia (1812–1827). Néhány hónappal Fryderyk születése után a család Varsóba költözött, ahol a családfő franciatanárként dolgozott. ... | |  Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégyéves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
...
| |
A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget." (Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
November | | Ma egész nap szürke eső esett, szél járta az utcát, habbá verte a vizeket. Rőt dühökkel huhogtak a gyárak, s odvas torkú gyárkémények kiabálnak. Messziről néha kegyes szavú harang szól, fakón gyúl ki az utcákon a dohogó lámpasor. Szakadt fények hullnak a rögre, messze a hegyek szuszogva dőlnek és hörögve. Siket volt az ég, sötét és konok, nyüszítve szálltak, s dübögtek a vagonok. Sötétlő ezreket sodort a könnyű éj, megakadt az esti köd a fákon, mint szíven a szenvedély. Emberek jöttek, elkent foltok, egyikük alig élt, s másikuk haldoklott; föld tépi a lábuk, s hátuk viszi az eget, téglaszín kezük helyett szemük kéreget. Ijedten bámul emez, szemével az égbe mar, homlokán kísért a fekete gyárudvar. A gyermekek miatt, napokig nem esznek, messze a kohók öklendeznek.
Ritkán kísért békéje az ősznek, fagyott ruha, korom és por az ég alatt kergetőznek. Üreges kémények a magasba lengve, üszköt köhögnek a végtelenbe.
Rossz szagú asszony lebeg az úton át, sárral köpte tele udvarát, ahogy zuhogva hadar, - az érdes zivatar. Az út felől a ködben lehullt liget ropog, a fák az estben elrémült oszlopok.
Így élek én is a végtelen őszben, gyárak közt hol zúgnak a gépek, koldussá téve a népet miket felrajzol a múlás, mint átkozott térképet, és engemet is benne, elhajított könnybe, vérbe, szennybe, ki felmerültem mégis, kiben megrezdült az ősanyag, hittem, hogy az Isten -, de csak a vágy szúrt belém szárnyakat.
A földre estem, így vagyok még elesetten, de nem feledve hogy a lét előtti Lét mint virágzik bennem, s az anyag miként omlik szét. Nem a föld köt újra egybe, nem is koholt eszme, csak a kegyes Istenség, mely fáj és visszalök a rögbe, ölve és szülve, örökké körbe s mint fagyott ruha, por és korom túl a hosszú napokon, így ég el a múltam a szeles őszbe pernyeként is futva és kergetőzve.
Felettem már nem az ősz fúj, hanem a Világmúlás ősze, mely azért gyúlt az égen túl, hogy az Anyagot újra főzze, oda, honnan elfújta a tört bordájú csillagot. hová új élet robban, új világok, örvények és fényhabok,..
Ma egész nap szürke eső esett, elfújta a csillagot az esti nagy tüzeket. A téren át egy harang szól, elnémul s kialszik az utcai lámpasor. Új nap virrad, dübörög a gyárak pokla, új robot jő mindenkire, szentekre és bolondokra.
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |