2026. november 1. vasárnap,
minden szentek napja Marianna napja.
Kalendárium

November (Ősi magyar nevén, Enyészet hava) az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi.

...
A Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) a katolikus és ortodox keresztény egyház ünnepe. A katolikus egyház november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja.

Az ünnep, és az azt követő halottak napja - egyházi jellegén túl- fokozatosan általános népi megemlékezéssé is vált. Ilyenkor mindenki kilátogat a temetőbe, meglátogatja elhunyt hozzátartozóit. Megtelnek a sírok őszirózsával, krizantémmal, az elmúlás jelképes virágaival. Az emberek gyertyát gyújtanak, és elveszített szeretteikre emlékeznek .

...

1897 és 1901 között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905 és 1910 között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban.

...

Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott.

...

 Édesapja mellett kezdte meg zenei tanulmányait, 1819-től a nápolyi konzervatóriumban Tritto és Zingarelli tanítványa volt. Először egyházi műveket komponált, első nagyobb szerzeménye az 1824-ben Nápolyban bemutatott "Adelson e Salvina" című opera volt, amit a "Bianca e Fernando" című operája követett. Ezzel elnyerte a kor híres impresszáriójának tetszését, meghívást kapott Milanóba, hogy ott a Scala számára írjon, ami nagy megtiszteltetést jelentett. 1827-ben "Il Pirata" (A kalóz) című dalművével egész Olaszországban híressé vált, sikere évvről évre nőtt.

...

MENNYBŐL AZ ANGYAL – MENJ SIETVE
Az üszkös, fagyos Budapestre.
Oda, ahol az orosz tankok
Között hallgatnak a harangok.
Ahol nem csillog a karácsony.
Nincsen aranydió a fákon,
Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.
Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.
...

Ahhoz, hogy 1956 miértjeire kielégítő válaszokat kapjunk, részletesebben kell megismerkednünk előzményeivel.

David Irving brit történész, a kommunisták és a liberálisok meghamisította történelem egyik legjelentősebb újraértékelője, 1981-ben megjelent, ’56-os forradalmunk és szabadságharcunk igaz történetét egyedülálló alapossággal ismertető, magyarul is hozzáférhető könyvében („Felkelés”) leszögezi, hogy 1956 előzménye nem az SzKP Huszadik Kongresszusa, még csak nem is az 1953-as berlini felkelés volt, hanem a Vörös Hadsereg hazánk földjére lépése a második világháború során. De persze régebbre is visszanyúlhatunk, 1919-re, a 133 napos zsidó csőcselékuralomra. Addig a magyar nemzet nem ismerte a zsidó Marx és Lenin tanításait, miként a kiegyezés utáni korszak társadalmi elégedetlenségeit meglovagoló szociáldemokraták áligazságait sem. Nálunk nem volt kommün, mint Párizsban, 1871-ben. Ami ellenben 1919-ben történt hazánkban, megmutatta, mennyire nem legenda, amit a Zsidó Világszövetség 1910-ben meghirdetett: Ausztria-Magyarországot fel kell darabolni, és Magyarország földjén zsidó államot kell létrehozni. A magyar nemzet természetes ellenállása miatt ez megbukott ’19-ben, miként ’56-ban is. Utóbb nemcsak azért, mert még emlékeztek a Lenin-fiúk és a Szamuely-Samuel Tibor és terroristái, a Cserny-különítmény soha nem feledhető gaztetteire, hanem azért is, mert a két világháború közötti negyedszázadban még volt magyar nemzet, amelyet nemzeti öntudat és keresztény szellem jellemzett, és arculatát olyanok határozták meg, mint vitéz nagybányai Horthy Miklós, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Teleki Pál, Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint. Védték 1944-1945-ben, ha kellett, gyermekfejjel fővárosunkat, és logikus, hogy 1956-ban sem tettek mást, hiszen az ellenség mindkét esetben ugyanaz volt, a ...

Gyurkovics Tibor 1931. december 18-án született Budapesten.

1942-1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n.
...

 Megvetés, álomkergetés, sznobizmus és képmutatás.
Charles Dickens a szív írója. A Szép remények talán a legjobb regénye, mely valamennyi kritikusa szerint messze kimagaslik életművéből. Pip, a regény hőse egy nap szökött fegyenccel találkozik. A fegyenc ráveszi a halálra rémült kisfiút arra, hogy szabadítsa meg bilincseitől. Miután Pip teljesíti a fegyenc kérését, útjaik elválnak.
...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
súgó

SÚGÓ
az Aranylant használatához


Az Aranylant meghívásos alapon szerveződik, regisztráció bejegyzésére csakis a portál tulajdonos-főszerkesztőinek van joga és lehetősége.


1. Hogy lehetsz tag az Aranylanton?


Ha belépsz az Aranylantra, mint Olvasó, akkor a Magazin bal oldalán - a Kalendárium</strong> és a Bejelentkezés alatt - találod a Beküldés menüpontot.


Az ott látható e-mail címre kattintva
(bekuldes@aranylant.hu)
módodban áll egy teljes (civil) névvel ellátott (tehát nem nick-nevű) bemutatkozás és e-mail címed kíséretében néhány munkádat, írásodat a portál tulajdonos-főszerkesztőihez eljuttatni, s ezek után műveid - 1-3 napon belül- átesnek egyfajta elbíráláson.  Mikor a kedvező döntés megszületett, írásodat (valószínűleg) a legközelebbi magazinfrissítésnél viszontláthatod a lapon; ám minden esetben csakis a főszerkesztői jóváhagyás után jelenhetnek meg azok a portál oldalain.


Ha az írás tartalmában, szellemiségében, irodalmi és/vagy esztétikai minőségében nem éri el a szerkesztők által vallott és képviselt irányelveket, arról értesítést kapsz. Ha úgy érezzük, hogy írásodban és munkásságodban lehetőséget látunk, akkor véleményt, javaslatot nyújthatunk abban az esetben, ha a pályázó igényli. Ha írásodat elutasítja a Szerkesztőség, erről a tényről egy rövid indoklást  is adunk. Ám ebben az esetben a Szerkesztőség semmilyen beérkezett anyagot nem tárol, nem ad tovább; hanem eltávolítja a levelezői felületről. (A már regisztrált tagjaink is ugyanitt, e módon küldhetik be az új publikációikat, és ez a publicisztikai és irodalmi bázis szolgál új publikációkkal való frissítéshez a következő lapszámban, ami általában hetente-kéthetente újul.)


Csakis a két főszerkesztőnek áll jogában saját belátása szerint megítélni az írásokat, és amennyiben úgy találják, hogy azok képviselik az Aranylant szellemiségét, és eleget tesznek egyfajta elvárásnak, - a neved bejegyzésre kerül.
Erről a tényről a megadott e-mail címen értesítést kapsz, és egyben egy jelszót is tartalmaz majd a levél, mellyel a későbbiek során a portálra be tudsz lépni. Ezzel az Aranylant tagjává válsz, s mint tagra ezentúl a Jognyilatkozatban foglaltak - minden szempontból - érvényesek. (A Jognyilatkozat a Magazin láblécében olvasható.)


Két rovatunk van.
Az alapítótagok művei az Aranylant rovatban kaptak helyet, ők azok, akiket a portál megalakulásakor mi magunk hívtunk meg az Aranylantra, mert az addigi munkájukat nagyra értékeltük, értékeljük.
Az új tagok "első körben" az Ezüstlant rovatban mutatkozhatnak be, ha a fentebb részletezett kívánalmaknak verseik, írásaik megfeleltek.
Az Ezüstlant rovatból a későbbiek folyamán lehetőség van átkerülni az Aranylant rovatba.


2. Hogy tájékozódj a Magazin lapjain?


Ha a Magazin jobb oldalán látható Tartalomjegyzék fölé viszed a kurzort, akkor kattintás nélkül legördül a menüsor.


Ebből értelemszerűen választhatod ki azt a rovatot, melyben olvasgatni szeretnél.


Ha a legördülő menüsorban nem egy adott rovatra kattintasz, hanem bárhová máshová a legördülő nyelvecskén, akkor a menüsor eltűnik, és alatta láthatóvá válnak az utoljára frissen feltett publikációk szerzői, a művek címe, valamint zárójelben megtudhatod azt, hogy melyik rovatban érheted azt el.


Ha bárhol olvasgatsz, de újra a Főoldalra szeretnél jutni, - nem kell újra előhívnod a jobb oldali legördülő menüsort, mert baloldalon, közvetlenül az Aranylant védjegy/grafika alatt (a kalendárium és a dátum felett) egy Nyitólapra történő kattintással újra a Főoldalon találod magad.


3. Tagjaink


Tagjaink rövid életrajzát és az összes, Aranylanton megjelent publikációját bármely műve alatti „ugrás a szerző adatlapjára" opcióval érheted el.


4. Hozzászólások


Az Aranylanton lévő művekhez csak regisztrált tagjaink tehetnek észrevételt az adott mű alatti „Új hozzászólás"-ablakban.


Ezek a hozzászólások aztán nem csak a mű alatt, hanem a Fórumban, egy nagy gyűjtőhelyen - név szerinti felbontásban - is olvashatók.


Szívesen vesszük, ha a hozzászólók kihasználják a Magazin egyedülálló lehetőségét is, mellyel a hozzászólás minőségét is jelezni tudja felénk a legördülő menüben (kritika, hozzászólás a témához, javítási javaslat, egyéb).


Ugyanitt azt is beállíthatod, hogy a hozzászólásaidat kik számára teszed publikussá.


5. Fórum


A jobb oldali legördülő menüsor vége felé kattinthatsz a Fórumok menüpontra.


Új témát csak a főszerkesztők, valamint a három lektor nyithat.


Még sajnos nem működik a portálon az üzenőrendszer, ezért egy erre a célra megnyitott Nyilvános üzenő-t hoztunk létre, amelyben bármi gondodat leírhatod, vagy kérdéseidet felteheted a Magazinnal kapcsolatban, de persze bármilyen másféle gondolatodat is megoszthatod a tagokkal.


Csak úgy, miként a zenei, - vagy a vers-fórumokat is használhatod bejegyzéseid közzétételéhez.


A lehetőségek és a téma korlátlan.


Ha új ötleted van, használd a Nyilvános üzenőt, és/vagy a főszerkesztők vagy a lektorok közül bárki megnyitja számodra azt az új fórumot, melyben kifejtheted gondolataidat az adott témában, - főleg, ha az sokakat érdekelhető téma, és okulásunkra, esetleg játékos kedvünk mozgósítására is alkalmas.


6. Jognyilatkozat, Impresszum, Levélírás és Súgó


A Magazin láblécében található Jognyilatkozat igen fontos információkat tartalmaz.


Gondosan állítottuk össze (jogászsegítséggel) - érdemes, sőt tanácsos elolvasni, mert abban sok kérdésedre választ kaphatsz, egyben a taggá válásoddal együtt elfogadod az abban foglaltakat. Ugyanitt találhatod az Impresszumot is, melyben értesülhetsz a lap vezetőinek nevéről, és van arra is lehetőséged, hogy a Magazin szerkesztőségébe e-mail levelet eljuttass, csak az „írj nekünk levelet!" opcióra kell kattintanod. A Súgó segít eligazodnod az Aranylant Irodalmi és Művészeti Portálon.



Kellemes időtöltést kívánunk!


Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007