2026. szeptember 5. szombat,
Viktor, Lőrinc napja.
Kalendárium

1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. 

...

Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...

A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt.

...

Anne-Sophie Mutter  a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni.

A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét.

...

Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.

 

...

http://musicianswho.hu/wp-content/uploads/2015/05/operahaz1.jpg

1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit Budapesten az Operaház. Tervezésére nemzetközi pályázatot hirdettek 1873-ban. A bírálóbizottság Ybl Miklós tervét fogadta el. A nyitóelõadáson Erkel Bánk bán c. operájának elsõ felvonását és Hunyadi László c. operájának nyitányát, valamint Richard Wagner Lohengrin c. operájának elsõ felvonását mutatták be. 1980-ban kezdõdött az Operaház teljes felújítása, majd a 100. évfordulón - 1984. szeptember 27-én ? tartott díszelõadással nyitotta meg kapuit az újjáépített dalszínház.

...

A felső-ausztriai Ansfeldenben született. Apja, aki tanító volt, orgonán játszott a helyi templomban. Későbbi életére kihatással volt az egyrészt zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán családi légkör. Talán ennek tudható be, hogy a későbbiekben önmagával és műveivel folytonosan elégedetlen volt, és hogy kifejezetten visszahúzódó természet jellemezte. Apja korai halála után került be a templom kórusába, és bár rajongott a zenéért, és remekül játszott orgonán, valamint ...

Vaszary János (Budapest, 1899. január 1. – Madrid, 1963. november 20.) magyar színész, színigazgató, rendező, színműíró. Vaszary Piri színésznő bátyja, Vaszary Gábor író öccse.

...

Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár.

...

Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester.

...

 

Két nagy későromantikus zongoraverseny Karajan nagy felfedezettje, Krystian Zimerman, a Berlini Filharmonikusok és a század karmesteróriása, Herbert von Karajan előadásában. Schumann nem lett zongoravirtuóz, de maga után hagyott egy rendkívül népszerű versenyművet.

...

 A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb.

Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Tetteimnek higgyetek
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

“Isten emberré lett, hogy leélhesse az emberi életet. Minden feladatát magára vette és megszentelte. Tettében benne van az ígéret, hogy ha az ő útján haladunk, célhoz érünk.” (Gál Ferenc)

Isten Jézusban lett emberré. A jézusi élet bizonyság arra, hogy érdemes élni emberi életünket. Ő maga üzenet!

“Ha szavaimnak nem hisztek, tetteimnek higgyetek!” – mondotta Jézus. Tettei: élte az emberi életet. Jelentéktelen ország alig észrevehető településén született, nevelkedett, lakott. Volt gyermek, ifjú. Ács szakmát tanult. Reggel kelt, ebédelt, vacsorázott. Imádkozott, templomba ment. Asztalt készített, gerendát ácsolt. A megrendelőnek hazaszállította. Eseménytelen szürkeségben élte az emberek megszámlálhatatlan millióinak életét. Munka, gondok, fáradtság. Majd 3 évig tanított, melyet lelkesedés és meg nem értés kísért. Aztán a keresztút: árulás, vádak, ítélet, hűtlenség és hűség, volt, aki segített, volt, aki leköpte. Anyja könnyei kísérték és tanítványainak félelme. Keresztre szögezték. Kínok, halál, temetés, sziklasír.

Végső soron olyan emberi élet, mint mindenkié. Emberi élet, mely nem komédia, aligha dráma, inkább tragédia. Emberi élet, melyet maga Isten élt végig Jézus Krisztusban. Ki meri mondani, hogy valami hiábavaló lett volna az Istenember életében? Vajon a mi életünkben van valami jelentéktelen? JÉZUS ÉLETE A MAGA TÖRTÉNETI VALÓSÁGÁBAN ÜZENET: NEM HIÁBA SZÜLETÜNK, NEM HIÁBA ÉLÜNK, NEM HIÁBA HALUNK MEG. Isten örökkévalóságában értelme van életünknek. “A múlt nem múlik el, csak jelenné szilárdul. Isten örök jelenévé.” (Körmendi Lajos)

És van arra garancia, hogy az emberi élet értéke megmarad? Abszolút garancia: Jézus Krisztus feltámadt, és ha mi vele halunk, feltámadásában részesülünk. Isten emberi életünknek végtelen jövőt biztosít. Felmagasztalja, amint Fiát megdicsőítette!

Az Isten Fia a Szentháromság életében boldog volt, nagyon boldog. Ám “hiányzott” neki az emberteremtmény érzése, esetlegessége, sors-bizonytalansága. Emberré lett, hogy lássa mire van legnagyobb szüksége az embernek. Isten emberként sírt, hogy lássa, miért sírnak az emberek?

És “hiányzott” neki az oly egyszerű öröm, mint Kánában a menyegzői derű, – madarak és liliomok látványszépsége, – a kisdedek simogatása, – a baráti ölelés. Ízlelni akarta a éhséget csillapító kenyér ízét, a szomjat enyhítő vizet… Át akarta élni, mit érez a szív, amikor félelem árnyékolja és mit érez, amikor öröm énekel benne? Érezni akarta a lélek örömét, amikor szeret és őt szeretik….

Sorolhatnánk tovább. Jézus megélte az emberi életet a magzati léttől a halálba zuhanásig. Benne tisztelte meg Isten és ölelte véglegesen magához az Embert. “Én azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben legyen.” (Jn l0,10)

Mindezek megfontolása után kereső-kérdező szívünk és eszünk megnyugodva ismeri fel, hogy hol találja meg legfontosabb kérdésére a választ. “Közelebbről, arra a végső kérdésre, hogy kicsoda az ember valójában és mi létünk végső célja és értelme, Isten kinyilatkoztatásának a centrumában, az Isten-emberben, Jézus Krisztusban kapjuk meg az igazi választ.” (Nagy Gyula)

(Megjelent a Ceglédi Panoráma 2010. május 6-i számában.)

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007