2026. október 16. péntek,
Gál napja.
Kalendárium

Október hónap – Őszhó – Magvető hava
Október a Gergely naptár előtt az év nyolcadik hónapja volt, melyre neve is utal. A latin octo szóból származik, melynek jelentése : nyolc....

Minden korszak türelmetlenül várja költőzsenijét függetlenül attól, hogy maga a kor irodalmi szempontból mennyire termékeny. És a zseni, mint valamiféle természeti tünemény - megérkezik. Hol a felelőtlen ünneplések fortissimójával, hol az elvakult felháborodás lármájával. Más korokban csendesen és kényszeredetten jő el, hogy majd az örök elkésők emeljenek neki glóriát....

1906-ban épült meg Rákóczi rodostói házának másolata, a fejedelmet is ekkor temették el a dóm kriptájába. 1910-ben 44 211 lakosából 33 350 magyar (75,4%), 6547 szlovák, 3189 német, 453 lengyel, 227 cseh és 210 ruszin volt. 1918-ban elfoglalták a cseh terroregységek, 1919 június 6-án a magyar hadsereg foglalta vissza, majd a Clemenceau-jegyzék értelmében kiürítette a Magyarországot uraló bolsevik hazaárulók bűnbandája. 1920. június 4-én trianoni békediktátummal hivatalosan is Csehszlovákiához került. A tót államhatalom fasisztoid politikájának következtében a magyarság aránya 5%-ra csökkent, míg a város a szocreál torzók telepítésével eltótosodott. Regionális központi szerepét Magyarországon Miskolc vette át....

Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében,
hát ittmaradtam, újra egymagam.
A búcsuzást kiálltam, vége van,
de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.

Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak,
de - bár lelkében önvád is harap -
új jég alatt találja őt a holnap.
Mit kezdjen az, ki helyszinen marad?

...

MENNYBŐL AZ ANGYAL – MENJ SIETVE
Az üszkös, fagyos Budapestre.
Oda, ahol az orosz tankok
Között hallgatnak a harangok.
Ahol nem csillog a karácsony.
Nincsen aranydió a fákon,
Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.
Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.
...

Ahhoz, hogy 1956 miértjeire kielégítő válaszokat kapjunk, részletesebben kell megismerkednünk előzményeivel.

David Irving brit történész, a kommunisták és a liberálisok meghamisította történelem egyik legjelentősebb újraértékelője, 1981-ben megjelent, ’56-os forradalmunk és szabadságharcunk igaz történetét egyedülálló alapossággal ismertető, magyarul is hozzáférhető könyvében („Felkelés”) leszögezi, hogy 1956 előzménye nem az SzKP Huszadik Kongresszusa, még csak nem is az 1953-as berlini felkelés volt, hanem a Vörös Hadsereg hazánk földjére lépése a második világháború során. De persze régebbre is visszanyúlhatunk, 1919-re, a 133 napos zsidó csőcselékuralomra. Addig a magyar nemzet nem ismerte a zsidó Marx és Lenin tanításait, miként a kiegyezés utáni korszak társadalmi elégedetlenségeit meglovagoló szociáldemokraták áligazságait sem. Nálunk nem volt kommün, mint Párizsban, 1871-ben. Ami ellenben 1919-ben történt hazánkban, megmutatta, mennyire nem legenda, amit a Zsidó Világszövetség 1910-ben meghirdetett: Ausztria-Magyarországot fel kell darabolni, és Magyarország földjén zsidó államot kell létrehozni. A magyar nemzet természetes ellenállása miatt ez megbukott ’19-ben, miként ’56-ban is. Utóbb nemcsak azért, mert még emlékeztek a Lenin-fiúk és a Szamuely-Samuel Tibor és terroristái, a Cserny-különítmény soha nem feledhető gaztetteire, hanem azért is, mert a két világháború közötti negyedszázadban még volt magyar nemzet, amelyet nemzeti öntudat és keresztény szellem jellemzett, és arculatát olyanok határozták meg, mint vitéz nagybányai Horthy Miklós, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Teleki Pál, Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint. Védték 1944-1945-ben, ha kellett, gyermekfejjel fővárosunkat, és logikus, hogy 1956-ban sem tettek mást, hiszen az ellenség mindkét esetben ugyanaz volt, a ...

Most került ki a nyomdából Hauber Károly A verselemzés iskolája című könyve. A kötet szakmailag igényesen, egyszersmind érthetően és érdekesen vezet be a versértelmezésbe. Nem csupán azt mutatja meg, hogyan közelíthetjük meg egy-egy alkotás témáját, szerkezetét, hangzását, szóhasználatát, mondatszerkesztését, képalkotását, a beszélő pozícióját és a keletkezés körülményeit, de segít az értékelésben, és vezérfonallal szolgál a dolgozatíráshoz is. Valamennyi középiskolás (különösen az érettségi előtt állók), minden magyartanár, magyar szakos egyetemista és versszerető ember érdeklődésére számot tarthat. A könyv megrendelhető az animakonyv.hu honlapon: https://www.animakonyv.hu/index.php? BODY=BookInfo&OP=details&ID=146223&VISIT=1 A linkekre kattintva beleolvashatunk a könyv tartalomjegyzékébe és két fejezetébe: https://drive.google.com/file /d/13HxL8c6ZoAhAF3g6eUBnzZWAqePo9VRE/view https://drive.google.com/ file/d/1WvF6FQ-md0e_osBhWgA_80kF1psgJmAM/view

...

A Képzet

Merő szemmel, mint egy halott,
két kart fűzve egymásba
sejtek ollykor egy hajnallott
fényt az elkábulásba.
Ugyan mi az? El-elfoszlik
előlle a semmi ó
leple; s ha nézem, széjtoszlik
...

 Herbert von Karajan, aki maga is zongoraművészként indult, különös kötődést mutat a nagy orosz zeneszerzőkhöz, különösen Csajkovszkijhoz. A Mester a nagy szimfóniákat többször is lemezre vette mind az EMI, mind a DECCA és a DG gondozásában, s a Csajkovszkij híres b-moll zongoraversenyt háromszor is rögzítette.

...
-

Agneszka Holland több életrajzi film után forgatta le Beethoven 9. szimfóniájának időszakába helyezett filmjét elsősorban Beethovenről; de talán inkább magáról szól. Filmjének főhőséül fiktív alakot választ, aki a Maestro  mellett él, takarít, fürdet, mosogat, vizeletet önt ki. Egy fiatal és tehetséges hölgy, aki a zene lényegét akarja megtanulni a Mestertől, rájön hogy a zsenialitás egyszeri és megismételhetetlen jelenség, miközben maga is nagykorúvá érik. A film érdekessége, hogy a IX. szimfónia bemutatója a kecskeméti Katona József Színház színpadán készült, statisztákat pedig a kecskeméti pedagógusok énekkara szolgáltatta.

...

 Ferran kitűnő érzékkel ragadja meg a hangulatokat, nála a természet főszereplővé lép elő, de a belső terek hangulata is megragadó. A végtelen tájképekben semmiféle giccses, túlfotografált öncélúság nincs.
Marina Hands érzékeny és érzéki játéka annyira magával ragadó, arcának a legapróbb rezdülése tökéletesen visszadja a belső felindultságot, a vágyat vagy a boldogságot.

...

A nagy olasz direktor egyik legjobban sikerült irodalmi adaptációja Charlotte Bronte 1847-ben megjelent regénye.

Kitűnő alakítások, nagyszerű hangulat, csodálatosan áradó érzelmek teszik egészen rendkívülivé ezt a nagyszerű történetet.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
„Hogyan érzi magát a lélek mostanában?”
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák


Néhány személyes, (zár) szó Fodor Miklós: Garabonciás-katalizátor c. versgyűjteményéhez

 
 „ha sorsodhoz mágnesezed

veled párbajoz, őrlődik

neked szurkol, téged nyaggat

hogy célod kitűzd, elérd”

(garabonciás-katalizátor, részlet)

 

Az utak összefutnak, s néha mi is találkozunk egymással, ha arra járunk… Főleg, ha több mint két évtizedes különleges kapcsolat, egyfajta baráti kötelék fűz össze bennünket, amelyben tanúi vagyunk egymás életének, kapcsolatainak, útkereséseinek, hiszen földiek vagyunk, s remélhetőleg maradunk is. Rendhagyó világban élünk, garabonciás idők szele zúg a fejünk felett, s olykor évek telhetnek el két találkozás között, s szerencsés esetben, akad egy odaszentelt, figyelemmel teli, őszinte óra, amikor megállunk egy szélvédett helyen, hogy rendezhessük kissé közös dolgainkat. Számba venni az út állomásait, versek szőtte reményeink, érzelem többleteink sorsát, s benne mindenkori állapotát a múlandó lét örökbecsű pillanatainak… Az ilyen találkozások múlhatatlan varázsát, a csoda pillanatát, hogy mi még itt vagyunk, s akad szavunk e gond-árnyék szőtte világra; a barna avarban birkózó vakond kölykök önfeledt játékára; az ártatlan, bizalommal teli életre, amelyet még nem rontott le a sötét emberi szándék. Ez a gyönyörű ajándék pillanat, amelyre figyelni, s amit védeni, őrizni kell az eljövendő szebb napokra.

Ez a mostani találkozás egy kortárs garabonciással igazi örömünnep a számomra, s mindenki számára az lehet, aki ezt a rendhagyó estét rászánta erre a léleképítő együttlétre. A címben szereplő kérdés, amelyet maga az alkotó fogalmazott meg kötetével kapcsolatban, érzésem szerint az egyik leglényegesebb, legfontosabb, amelyet mostanság érdemes feltenni magunknak. S ki más is kereshetne, s lelhetne válaszokat szívós elszántsággal, következetes, lelkes, konok akarattal, ha nem a finomra hangolt lelkű, érzékeny, de egy filozofikus racionalitással is rendelkező talentumos ember, aki a közösség épülésére, építésére kamatoztatja képességeit, miközben maga is épül.

A költő nem pusztán csak magának ír, amikor megfogalmazza az örökké való élet egy titokzatos pillanatát a múlandóság katedrálisában, amely körbeöleli jelenlétünk töredék idejét. Először magának, s azután a többieknek, nekünk olvasóknak, hiszen jelenlétünk kollektív létezés (is), melyben sors-keresztjét hordozza mindenki, hol jajongva, vagy néma, dacos büszkeséggel, de egyazon térben és időben, hiszen valamennyien itt élünk.   A garabonciás-poéta kinéz az ablakon is, miközben a tükörbe pillant, hisz folyamatosan önmagán szűri át azt a folyamatos változást, amelyet világműködésnek hívnak a filozofikus, tudós elmék. Ez a könyv bizonyos szempontból egy garabonciás elme fejlődéstörténete, amint szekérre kazlazott holmijával, könyvvel a hóna alatt, zörög az úton, s mellette néha az Isten ül a bakon. Gyűjteményes kötet lévén, közel három évtized munkásságát foglalja egybe, ahol az egyes művek végén nincsen dátum, de a figyelmes olvasó nyomon követheti egy jóra fogékony ember, hegyi ösvényként kanyargó útját, a kezdetektől, a jelen pillanatig, miközben magára ismerhet, ha akar…

Körök érintői mentén, évek múlnak, hullnak át rajtunk, s az érintők különös módon a párhuzamosok metszéspontján találkoznak egymással, ahogyan mi is most. Amikor arra gondolok,  hogy mi minden történt velünk attól kezdve, hogy először találkoztunk ezen a szent helyen, amikor e sorok írója a maga ösztönös módján elkötelezte magát egy közös ügy mellett. Ahogyan mondani szokták, mintha ma lett volna, tizenkilenc évvel ezelőtt, amikor a száz éves Attilát ünnepeltük… Jelképes erejű ez, s mint tudjuk véletlenek pedig nincsenek.  Akkor indultunk el mi is, némi tudatossággal felvérteződve, amikor garabonciás barátom elkezdte lenyesegetni vadhajtásainkat, „hogy teremhessünk gyümölcsöket bőségesen az Ő dicsőségére”, s ne csupán elvadult indulat tövisek meredjenek belőlünk a világra, hanem lendületbe kerülvén megmaradhassunk azon az úton, amelyen most is haladunk. Neki is oroszlánrésze van ebben.  Sok mindent lehetne említeni, mondani még… A Túlpart énekelt verseit, a VII. Regejáró Misztrál fesztivált, vagy a 2015-ös, AKIK antológiát… De legyen ennyi most elég, hisz mindketten, azóta is úton járó, nyitott szemű, tárt szívű-lelkű emberek, „a szépség koldusai” maradtunk, s leszünk, míg adatik rá mód, idő és alkalom.  Hogy ma itt lehetünk együtt ezen az ünnepnapon, s megtisztelő felkérésének eleget téve köszönthetjük őt, talán bizonyság arra, hogy belénk fektetett munkája, bizalma nem volt hiába való, mint ahogyan a többi, itt jelenlévő barátomé sem. Az elkötelezettség, a szeretetteljes figyelem, s a mindenekfelett álló, alázatos megújulás kísérje lépteit továbbra is. Köszönöm a szót és a figyelmet.

Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007