| | | 2025. január 17. péntek, Antal, Antónia napja. Kalendárium |
Hej emberek! Markomban sűrű fekete vérrel telt kupa! Ezzel köszönt rátok egy rongyos, világgá űzött árva kobzos utolsó Koppány-unoka! Borra nem telt. Így hát kupámat ...
| |
Január (régiesen Januárius, ősi magyar nevén Fergeteg hava) az év első, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Janusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava. A 18. században a magyar nyelvújítók a januárnak a zúzoros nevet adták. ... | |
Weöres Sándor: Újévi jókívánságok
Pulyka melle, malac körme liba lába, csőre – Mit kívánjak mindnyájunknak az új esztendőre?
Tiszta ötös bizonyítványt*, tiszta nyakat, mancsot nyárra labdát, fürdőruhát, télre jó bakancsot. Tavaszra sok rigófüttyöt, ...
| |
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| |
Megérte ezt az évet is, Megérte a magyar haza, A vészes égen elborult, De nem esett le csillaga. Meg van vagdalva, vérzik a kezünk, De még azért elbirjuk fegyverünk, ...
| |
Aki magyarul azt mondja: költő — mindenekelőtt Petőfire gondol. Attól kezdve, hogy belépett az irodalomba, szüntelenül jelen van. Példakép és mérce. Lehetett és lehet szolgaian utánozni, lehetett és lehet kerülni mindent, ami az ő modorára emlékeztet, de nem lehet megkerülni: aki magyarul verset ír, az valahogy viszonylik Petőfihez. A róla írt kritikák, cikkek, tanulmányok, könyvek könyvtárat tesznek ki, és minden korban új szempontokból új mondanivalókat tesznek hozzá a hagyományhoz. Verseinek egy része nemcsak közismert, de olyan népdallá vált, amelyről sokan azt sem tudják, hogy Petőfi írta, holott mindiglen is ismerték. Nem lehet úgy magyarul élni, hogy az ember ne tudja kívülről a Petőfi-versek számos sorát. S mindehhez ő a legvilághíresebb magyar költő: ha valamelyest művelt külföldinek azt mondják: magyar irodalom — akkor mindenekelőtt Petőfi jut az eszébe. ... | |
Szentegyedi és czegei gróf Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő.
...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
|
István, a király vallásos ember volt | |
l983.augusztus 20-án a városligeti Királydombon több, mint
százezer néző ismerhette meg, fedezhette fel újra Istvánt, a magyarok első
királyát. l984 tavaszán moziban nézhették végig a rockoperában előadott
történetet, majd azóta ki tudja hány millióan s hányadszor, a televízióban
csodálkozhattak rá Istvánra, a királyra. Vajon, aki látta vagy látja a
rockoperát, feltűnik-e neki, hogy István király 23-szor szólal meg. 11
alkalommal az emberekhez beszél, 12 alkalommal az Istenhez szól: imádkozik. Az
embereknek 33 sorban mondja el gondolatait, imádsága emellett azonban 111 sor.
Túlzó az arány? A rockopera szerzői tévedtek talán, amikor így mutatják be a
magyarok királyát?
Nem tévedtek! Helyesen adják István szájába ezt a mondatot:
NINCS MÁS ÚT, CSAK ISTEN ÚTJA! Aki ezt vallja, azt lenyűgözi a felismert és a
hitben elismert Isten. Azt érzi, hogy az Isten választotta. Élete Istennel való
személyes kapcsolattá alakul, és ez a kapcsolat határozza meg gondolatait,
szavait, tetteit. Az ilyen ember vallásos ember. István király történetírói
olyan embernek mutatják be, mint aki a vallásosság erényének tetteit
rendszeresen gyakorolja.
Rendszeresen imádkozott, sőt éjszakánként órákat töltött oltár
előtt a templomban. Gyakran böjtölt. Álruhában kereste fel a szegényeket s alamizsnát
osztott nekik. Istentiszteleteken vett részt. Kész volt áldozatot hozni
hitéért. Öt gyermeke halálát áldozatként fogadta el. A római katolikus egyház
István király vallásosságát úgy ismerte el, hogy szentté avatta. Az egyház
ezzel állítja, hogy szent élete a mennybe juttatta. Eszménykép lehet és legyen
az emberek előtt, a magyar nép előtt. Életét áthatotta az ima, a böjt, a miséken
való részvétel. Mindenben népe jólétét kívánta előmozdítani. Az embereket
szolgálva szerette az Istent.
Falvakat, vármegyéket szervezett és ugyanakkor a szellemi, lelki
központokat is kialakítja plébániák és püspökségek alapításával. Írni, olvasni
taníttatja népét. Iskolákat, templomokat építtet. Politikai szövetségekkel
biztosítja hazája történelmi létét, népe hitét a kereszténységbe kapcsolja.
Halálos ágyán hazáját, szeretett népét Jézus Krisztus édesanyjának, Máriának
oltalmába ajánlja. - A rockopera szerzői tehát a
valóságnak megfelelően mutatják be Szent Istvánt, amikor a 144 sort kitevő
szavaiból 111 sor imádságként hangzik fel ajkáról, szívéből.
István király jelleme azért nyer számtalan ember értékelésében
tetszést, mert fénylőn ragyog elő jelleméből a hazaszeretet. A jó és rossz
küzdelmében a jó győz. Helyesen dönt, amikor a vérségi kötődések és lelki
kapcsolatok közötti ütközésekben kell döntést hoznia. Vallásosságát nem szennyezi be
érdekeinek árnyékával. István királyban a vallásosság embert nemesítő
erejével és a történelmet alakító igazságosság értékével jelenik meg.
Tisztelettel ünnepeljük István királyt. Eszmény ő, mint vallásos
ember. Itthon érezte magát a Földön és otthont remélt az Égben. |
| | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| | |
Könyvajánló | | | | |