2025. január 17. péntek,
Antal, Antónia napja.
Kalendárium

Hej emberek! Markomban sűrű
 fekete vérrel telt kupa!
 Ezzel köszönt rátok egy rongyos,
 világgá űzött árva kobzos
 utolsó Koppány-unoka!
 Borra nem telt. Így hát kupámat
...

Január (régiesen Januárius, ősi magyar nevén Fergeteg hava) az év első, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Janusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava. A 18. században a magyar nyelvújítók a januárnak a zúzoros nevet adták.

...

Weöres Sándor: Újévi jókívánságok

Pulyka melle, malac körme
   liba lába, csőre –
Mit kívánjak mindnyájunknak
   az új esztendőre?

Tiszta ötös bizonyítványt*,
   tiszta nyakat, mancsot
nyárra labdát, fürdőruhát,
   télre jó bakancsot.
Tavaszra sok rigófüttyöt,
...

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

 

Megérte ezt az évet is,
Megérte a magyar haza,
A vészes égen elborult,
De nem esett le csillaga.
Meg van vagdalva, vérzik a kezünk,
De még azért elbirjuk fegyverünk,
...

Aki magyarul azt mondja: költő — mindenekelőtt Petőfire gondol. Attól kezdve, hogy belépett az irodalomba, szüntelenül jelen van. Példakép és mérce. Lehetett és lehet szolgaian utánozni, lehetett és lehet kerülni mindent, ami az ő modorára emlékeztet, de nem lehet megkerülni: aki magyarul verset ír, az valahogy viszonylik Petőfihez. A róla írt kritikák, cikkek, tanulmányok, könyvek könyvtárat tesznek ki, és minden korban új szempontokból új mondanivalókat tesznek hozzá a hagyományhoz. Verseinek egy része nemcsak közismert, de olyan népdallá vált, amelyről sokan azt sem tudják, hogy Petőfi írta, holott mindiglen is ismerték. Nem lehet úgy magyarul élni, hogy az ember ne tudja kívülről a Petőfi-versek számos sorát. S mindehhez ő a legvilághíresebb magyar költő: ha valamelyest művelt külföldinek azt mondják: magyar irodalom — akkor mindenekelőtt Petőfi jut az eszébe.

...

Szentegyedi és czegei gróf Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő.

...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
István, a király vallásos ember volt
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák


  l983.augusztus 20-án a városligeti Királydombon több, mint százezer néző  ismerhette meg, fedezhette fel újra Istvánt, a magyarok első királyát. l984 tavaszán moziban nézhették végig a rockoperában előadott történetet, majd azóta ki tudja hány millióan s hányadszor, a televízióban csodálkozhattak rá Istvánra, a királyra. Vajon, aki látta vagy látja a rockoperát, feltűnik-e neki, hogy István király 23-szor szólal meg. 11 alkalommal az emberekhez beszél, 12 alkalommal az Istenhez szól: imádkozik. Az embereknek 33 sorban mondja el gondolatait, imádsága emellett azonban 111 sor. Túlzó az arány? A rockopera szerzői tévedtek talán, amikor így mutatják be a magyarok királyát?

  Nem tévedtek! Helyesen adják István szájába ezt a mondatot: NINCS MÁS ÚT, CSAK ISTEN ÚTJA! Aki ezt vallja, azt lenyűgözi a felismert és a hitben elismert Isten. Azt érzi, hogy az Isten választotta. Élete Istennel való személyes kapcsolattá alakul, és ez a kapcsolat határozza meg gondolatait, szavait, tetteit. Az ilyen ember vallásos ember. István király történetírói olyan embernek mutatják be, mint aki a vallásosság erényének tetteit rendszeresen gyakorolja.

  Rendszeresen imádkozott, sőt éjszakánként órákat töltött oltár előtt a templomban. Gyakran böjtölt. Álruhában kereste fel a szegényeket s alamizsnát osztott nekik. Istentiszteleteken vett részt. Kész volt áldozatot hozni hitéért. Öt gyermeke halálát áldozatként fogadta el. A római katolikus egyház István király vallásosságát úgy ismerte el, hogy szentté avatta. Az egyház ezzel állítja, hogy szent élete a mennybe juttatta. Eszménykép lehet és legyen az emberek előtt, a magyar nép előtt. Életét áthatotta az ima, a böjt, a miséken való részvétel. Mindenben népe jólétét kívánta előmozdítani. Az embereket szolgálva szerette az Istent.

  Falvakat, vármegyéket szervezett és ugyanakkor a szellemi, lelki központokat is kialakítja plébániák és püspökségek alapításával. Írni, olvasni taníttatja népét. Iskolákat, templomokat építtet. Politikai szövetségekkel biztosítja hazája történelmi létét, népe hitét a kereszténységbe kapcsolja. Halálos ágyán hazáját, szeretett népét Jézus Krisztus édesanyjának, Máriának oltalmába ajánlja.   -   A rockopera szerzői tehát a valóságnak megfelelően mutatják be Szent Istvánt, amikor a 144 sort kitevő szavaiból 111 sor imádságként hangzik fel ajkáról, szívéből.

  István király jelleme azért nyer számtalan ember értékelésében tetszést, mert fénylőn ragyog elő jelleméből a hazaszeretet. A jó és rossz küzdelmében a jó győz. Helyesen dönt, amikor a vérségi kötődések és  lelki kapcsolatok közötti ütközésekben kell döntést hoznia. Vallásosságát nem szennyezi be érdekeinek árnyékával. István királyban  a vallásosság embert nemesítő erejével és a  történelmet alakító igazságosság értékével jelenik meg.

  Tisztelettel ünnepeljük István királyt. Eszmény ő, mint vallásos ember. Itthon érezte magát a Földön és otthont remélt az Égben.

Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007