 | | | 2025. július 12. szombat, Izabella, Dalma napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak....
| | Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte....
| | Emily a yorkshire-i Thorntonban született Patrick Brontë és Maria Branwell ötödik gyermekeként (a hat közül). 1820-ban a család Haworth-ba költözött, ahol édesapja káplán lett. Ebben a környezetben mutatkozott meg igazán tehetsége az irodalomhoz. Gyermekkorában, édesanyja halála után, a három nővér - Charlotte, Emily, Anne - és fiútestvérük, Branwell képzeletbeli birodalmakat találtak ki (Angria, Gondal, Gaaldine) és történeteket írtak hozzájuk. 1837 októberében Emily nevelőnőként kezdett dolgozni Miss Patchett női akadémián Law Hill Hall-ban, Halifax közelében. 1842 februárjától Charlotte-tal egy magániskolába járt Brüsszelbe, majd iskolát nyitottak az otthonukban, ám nem voltak tanulóik. ... | | Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át.
Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában). ... | | Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését. ...
| | Mint az első idők sok szentjéről, Tamásról is csak néhány vonást őrzött meg számunkra a hagyomány. Alakja úgy áll előttünk, mintha valami régi festmény volna: ha a festő nem írta volna fölé a nevét, vagy nem festett volna rá egy szalagot, amiről leolvasható a kiléte, nem tudnánk megállapítani, kit ábrázol, annyira általánosak a vonások. Bizonyos mértékig így van ez minden szent esetében, aminek az az oka, hogy nem annyira a személyük a fontos, mint inkább az, amit az életük mutat nekünk, s amit az Egyház a szentté avatásukkal és az ünnepükkel elénk akar állítani. ... | |
"... Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, -mint fentebb mondottuk- nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Scitianak, aki feleségül vette Dentumogyerben Önedbélia vezérnek Emese nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta... ...Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak -ami latinul annyi mint szent-, mivel az ö ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születendők..." ... | | "Minden idők legnagyobb norvég írója az 1920-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Knut Hamsun, az impresszionista próza első számú mestere. Fő művét, egyben legismertebb alkotását találjuk ebben a kötetben. Az őserőt sugárzó remekmű az emberi fennmaradás és megélhetés lehetőségeit vizsgálja. A regény az ugart feltörő, otthont és családot teremtő paraszt házaspár kemény emberségének, büszke tragikumának történetét mutatja be. A lebilincselő elbeszélés kortól, politikától, minden befolyástól mentes és független, örök időkre szóló érvényes példát ad az emberi megmaradás, méltóság, a lehetséges kiteljesedés, az emberhez egyedül méltó élet lehetőségéről." ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
István, a király vallásos ember volt | | 
l983.augusztus 20-án a városligeti Királydombon több, mint
százezer néző ismerhette meg, fedezhette fel újra Istvánt, a magyarok első
királyát. l984 tavaszán moziban nézhették végig a rockoperában előadott
történetet, majd azóta ki tudja hány millióan s hányadszor, a televízióban
csodálkozhattak rá Istvánra, a királyra. Vajon, aki látta vagy látja a
rockoperát, feltűnik-e neki, hogy István király 23-szor szólal meg. 11
alkalommal az emberekhez beszél, 12 alkalommal az Istenhez szól: imádkozik. Az
embereknek 33 sorban mondja el gondolatait, imádsága emellett azonban 111 sor.
Túlzó az arány? A rockopera szerzői tévedtek talán, amikor így mutatják be a
magyarok királyát?
Nem tévedtek! Helyesen adják István szájába ezt a mondatot:
NINCS MÁS ÚT, CSAK ISTEN ÚTJA! Aki ezt vallja, azt lenyűgözi a felismert és a
hitben elismert Isten. Azt érzi, hogy az Isten választotta. Élete Istennel való
személyes kapcsolattá alakul, és ez a kapcsolat határozza meg gondolatait,
szavait, tetteit. Az ilyen ember vallásos ember. István király történetírói
olyan embernek mutatják be, mint aki a vallásosság erényének tetteit
rendszeresen gyakorolja.
Rendszeresen imádkozott, sőt éjszakánként órákat töltött oltár
előtt a templomban. Gyakran böjtölt. Álruhában kereste fel a szegényeket s alamizsnát
osztott nekik. Istentiszteleteken vett részt. Kész volt áldozatot hozni
hitéért. Öt gyermeke halálát áldozatként fogadta el. A római katolikus egyház
István király vallásosságát úgy ismerte el, hogy szentté avatta. Az egyház
ezzel állítja, hogy szent élete a mennybe juttatta. Eszménykép lehet és legyen
az emberek előtt, a magyar nép előtt. Életét áthatotta az ima, a böjt, a miséken
való részvétel. Mindenben népe jólétét kívánta előmozdítani. Az embereket
szolgálva szerette az Istent.
Falvakat, vármegyéket szervezett és ugyanakkor a szellemi, lelki
központokat is kialakítja plébániák és püspökségek alapításával. Írni, olvasni
taníttatja népét. Iskolákat, templomokat építtet. Politikai szövetségekkel
biztosítja hazája történelmi létét, népe hitét a kereszténységbe kapcsolja.
Halálos ágyán hazáját, szeretett népét Jézus Krisztus édesanyjának, Máriának
oltalmába ajánlja. - A rockopera szerzői tehát a
valóságnak megfelelően mutatják be Szent Istvánt, amikor a 144 sort kitevő
szavaiból 111 sor imádságként hangzik fel ajkáról, szívéből.
István király jelleme azért nyer számtalan ember értékelésében
tetszést, mert fénylőn ragyog elő jelleméből a hazaszeretet. A jó és rossz
küzdelmében a jó győz. Helyesen dönt, amikor a vérségi kötődések és lelki
kapcsolatok közötti ütközésekben kell döntést hoznia. Vallásosságát nem szennyezi be
érdekeinek árnyékával. István királyban a vallásosság embert nemesítő
erejével és a történelmet alakító igazságosság értékével jelenik meg.
Tisztelettel ünnepeljük István királyt. Eszmény ő, mint vallásos
ember. Itthon érezte magát a Földön és otthont remélt az Égben. |
| | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |