Bangha Béla jezsuita atya írásából idézek:

„Pedig éppen a pünkösd oly titokzatosan gazdag értelmű, oly mindent magába foglaló ünnep, még karácsony és húsvét titkait is, mindent, ami szép e világon: igazságot, erőt, fényt, szeretetet, boldogságot.

Mi hát a pünkösd? Röviden így mondhatnám: a karácsony és húsvét betetőzése. A karácsony s húsvét adományainak összegezése, voltaképpen megszerzése, birtokunkba juttatása. Pünkösd nélkül a karácsony és húsvét merő világtörténelmi dátumok volnának, nagyszerű, de tőlünk távol álló események emléknapja. A pünkösd teszi, hogy a megtestesülés és megváltás hozománya a mienk legyen, hogy gyümölcse ránk is alkalmaztassák, hogy a Szentlélek kegyelme által egyenként és egyénenként is megszerezzük a megváltás kincseit. A pünkösd éppen ezért nem átmenő, egyszerű ünnep, hanem örök ünnep, állandó ünnep, mindennapi ünnep, amely a lelkek birodalmában soha meg nem szűnően fejti ki varázslatos, jobban mondva: isteni erejét.”

(Bangha Béla: Pünkösd. Bangha Béla Összegyűjtött Munkái. XVIII. köt. Budapest, 1941. Szent István Társulat, 110-111. old.)

Igen, pünkösd a tökéletes szeretet ünnepe. Isten szeretetéé, ami mindent, mindeneket átjár. De miként is értendő ez?

„Isten az emberiséggel – Noéval és fiaival – a vízözön után kötött először szövetséget. A szövetségnek jele az égen megjelenő szivárvány volt. De az emberek hűtlenek lettek és bálványimádásba estek. Isten azután Ábrahámmal kötött szövetséget, amikor megtette őt az emberiség ősatyjává. Ennek a szövetségnek jele a circumcisio volt. Ezt a szövetséget újította meg most Izrael egész népével a Sínai hegynél, az egyiptomi fogságból való kiszabadulás után ötvenedik napra. E szövetség törvénye a tízparancsolat volt, amit Isten a két kőtáblán adott Mózesnek. A szövetség jele pedig a szombat (sabbat) ünnepe volt. Ez a szövetség azonban külsőleges és tökéletlen volt, de mégis előképe volt a tökéletes szeretetszövetségnek, amikor Isten a megváltással kiemelte az emberiséget as bűn rabszolgaságából. A szövetség törvénye a tökéletes szeretet, amit a Szentlélek, aki valóban a szeretet, az emberek lelkében elültet; az újszövetség jele pedig a keresztény vasárnap. Ez az újszövetségi ünnep a mi keresztény pünkösdünk.”

(Dr. Szunyogh-Xavér Ferenc OSB: Magyar-latin Misszále. Budapest, 1933. Szent István Társulat, 656-657. old.)

Csak kívánhatjuk, hogy legyen nekünk is, mint egykor az apostoloknak, az érettünk a keresztfán önmagát feláldozó Megváltó tökéletes szeretetével teljes ez a nap.

Ifj. Tompó László – Hunhír.info