2025. március 27. csütörtök,
Hajnalka napja.
Kalendárium

Március (Ősi magyar nevén, Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi.

...

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

 Életrajza
 
SzülőházaKözép-Lengyelországban, a Varsói Nagyhercegség Mazovia tartományában, a Sochaczew város melletti Żelazowa Wolában született. Bár a születés után hetekkel kitöltött anyakönyvben február 22. szerepel, a család március 1-jét tekintette születésnapjának. Édesapja Mikołaj (Nicolas) Chopin (1771–1844) francia bevándorló, édesanyja, Tekla Justyna Krzyżanowska (1782–1861) lengyel volt. Egy nővére és két húga volt Chopinnek: Ludwika (1807–1855), Izabela (1811–1881) és Emilia (1812–1827). Néhány hónappal Fryderyk születése után a család Varsóba költözött, ahol a családfő franciatanárként dolgozott.

...

Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai. Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégyéves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
...

A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget."

(Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Az ember Isten képmása
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák


Másodszor olvasom Paál Zsolt író „Napfény a kövek alatt” című regényét. Sokat gondolkoztam azon a jeleneten, melyben sérült tankból két orosz katona támolyog ki. Az egyiket azonnal lelövik. A sebesült katonát a könyv főszereplője elé lökik. Ölje meg. A gyilkolásra felszólított így gondolkodik: „Ez az ember elbizonytalanított. Ahogy ott áll előttem, meghatott a látványa. Az élet volt maga, mert mozdulataiból az életbe való akaratos belekapcsolódás remegett. A szemében nem volt gyűlöltség. Inkább ostobának gondoltam volna, de az emberség számára nem léteztek efféle kategóriák. Ember volt, Isten végtelen arca közül egy.” - Tévedett az író? Az ember Isten képmása?

Jó néhány évvel ezelőtt, amikor még csak 6 milliárd fő volt a Föld lakója, egy meghívó hátlapjára ezeket a sorokat írtam: „Szeretem az embereket, mind a 6 milliárdot. Egyetlenségükben, hiszen Isten képmásai ők. Vajon milyen az Isten arca? Ennyien most, és ki tudja mióta a mai napig, és a jövőben élnek majd, és mind-mindegyik egyenként és másként képmásai személyiségük egyetlensége miatt? Félve és kíváncsian várom a találkozást.” - Tévedtem? Tévedésben vagyok?

A Biblia Teremtés könyvében Isten így szólt: „Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. […] Isten megteremtette az embert, saját képmására. Isten képmására teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette.” (1, 26)

Szent Ágoston magában a Szentháromságban látja az ősképet. Istenben egy természet és három a személy. Ennek képe az ember lelke hármas tevékenységével, az értelemmel, az emlékezettel és az akarattal. Az ember lelkével, testével Isten képmása. - Damaszkuszi Szent János így tanít: „Az Istenben való részesedés azzá teszi az embert, aki Krisztus az emberi természet által.” Péter apostol pedig, (az első pápa) írja: „Értékes és nagy ígéretet kaptunk, hogy általuk részeseivé legyetek az Isten természetének.” (2 Pét 1, 4)

Mindezek után, úgy gondolom, hogy az író nem tévedett, egy embert látott: „Ember volt, Isten végtelen arca közül egy.” Élményével nincs egyedül a világirodalomban. A francia Paul Claudel „Selyemcipő” című drámájában hangzik el a szerelmes férfi szava szerelméhez: „Ó ne légy többé asszony, mutasd meg arcodon végre azt az Istent, akit nem bírsz már magadba zárni.” Reményik Sándor önmagába mélyedve írja „Istenarc” című versében, melyből idézek:

„Egy istenarc van eltemetve bennem.

Tán létem előtti létem emlékképe. […]

Néha magamban látom, néha másban. […]

Egy istenarc van eltemetve bennem,

S most ásót, kapát, csákányt ragadok,

Testvéreim jertek, segítsetek,

Egy kapavágásnyit ti is tegyetek,

Mert az az arc egészen én vagyok!”

És most tegyük fel újra a kérdést: nem felelőtlen (őrült) kijelentés: „szeretem mind a 8 milliárd embert”? Jézust Krisztust kérdezték: „Mondd, melyik a főparancs?” Jézus válasza: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből. A második hasonló hozzá: Szeresd embertársadat, mint saját magadat.” (Mt 22,30) Most én kérdezem: a 8 milliárd ember közül van csak egy is, aki nem embertársam?! Jézus nyomatékosan mondja: „...apádat, anyádat tiszteld, felebarátodat pedig szeresd úgy, mint önmagad.” (Mt 19,19) Minden embert? Igen. Jézus válasza: „Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót haragosaitokkal." (Lk 6,27)

Ezeket a parancsokat Jézus nemcsak mondta, így is cselekedett. A nyilvánosan vétkező asszonyra követ nem dobott. Júdást, aki elárulta, gyilkosainak kezére adta, így szólította: „Barátom, miért jöttél?” A kereszten haldokolva ellenségeiért így imádkozott: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” Péter apostol, aki háromszor tagadta meg az árulás éjszakáján, feltámadása után "csak" ennyit kérdezett tőle háromszor: „Péter szeretsz engem?” Majd amikor Péter háromszor vallotta meg, hogy szereti, Jézus válasza: „Legeltesd juhaimat…”

Lehetetlen 8 milliárd embert szeretni? Jézus nem kérné, ha lehetetlen volna. Csak egy példa: ha valaki gyilkos háború ellen békét akar és lehetőségein belül cselekszik a békességért, akkor már a Földön élő minden embert szeret.

Aki önámítás nélkül önmaga lélek-mélységébe merül, - aki látszatok mögött hittel tekint embertársára, Isten végtelen arca egyikén csodálkozhat.

Van-e tengercsepp, melyben ne a Tenger lenne?

Van-e harmatcsepp, melyben nem a Nap fénye ragyogna?

Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007