2025. július 12. szombat,
Izabella, Dalma napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

 George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak.

...
 Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte.

...
 Emily a yorkshire-i Thorntonban született Patrick Brontë és Maria Branwell ötödik gyermekeként (a hat közül). 1820-ban a család Haworth-ba költözött, ahol édesapja káplán lett. Ebben a környezetben mutatkozott meg igazán tehetsége az irodalomhoz. Gyermekkorában, édesanyja halála után, a három nővér - Charlotte, Emily, Anne - és fiútestvérük, Branwell képzeletbeli birodalmakat találtak ki (Angria, Gondal, Gaaldine) és történeteket írtak hozzájuk.

1837 októberében Emily nevelőnőként kezdett dolgozni Miss Patchett női akadémián Law Hill Hall-ban, Halifax közelében. 1842 februárjától Charlotte-tal egy magániskolába járt Brüsszelbe, majd iskolát nyitottak az otthonukban, ám nem voltak tanulóik.

...
Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át.

 

Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában).

...
 Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését.
...

 Mint az első idők sok szentjéről, Tamásról is csak néhány vonást őrzött meg számunkra a hagyomány. Alakja úgy áll előttünk, mintha valami régi festmény volna: ha a festő nem írta volna fölé a nevét, vagy nem festett volna rá egy szalagot, amiről leolvasható a kiléte, nem tudnánk megállapítani, kit ábrázol, annyira általánosak a vonások. Bizonyos mértékig így van ez minden szent esetében, aminek az az oka, hogy nem annyira a személyük a fontos, mint inkább az, amit az életük mutat nekünk, s amit az Egyház a szentté avatásukkal és az ünnepükkel elénk akar állítani.

...

 "... Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, -mint fentebb mondottuk- nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Scitianak, aki feleségül vette Dentumogyerben Önedbélia vezérnek Emese nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta...
...Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak -ami latinul annyi mint szent-, mivel az ö ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születendők..." 

...

 "Minden idők legnagyobb norvég írója az 1920-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Knut Hamsun, az impresszionista próza első számú mestere. Fő művét, egyben legismertebb alkotását találjuk ebben a kötetben. Az őserőt sugárzó remekmű az emberi fennmaradás és megélhetés lehetőségeit vizsgálja. A regény az ugart feltörő, otthont és családot teremtő paraszt házaspár kemény emberségének, büszke tragikumának történetét mutatja be. A lebilincselő elbeszélés kortól, politikától, minden befolyástól mentes és független, örök időkre szóló érvényes példát ad az emberi megmaradás, méltóság, a lehetséges kiteljesedés, az emberhez egyedül méltó élet lehetőségéről."

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
A bábjátékos
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák


 

A vonat nekilódult a kicsiny és törékeny egzisztenciák különös útjának.
Akkoriban történt mindez, mikor a háború nyomai a szétlőtt állomással és a kormos, kidőlt falú házak dülöngélő holdkórosaival vonult el az ablakok előtt.
Már tíz perce zakatolt a vonat, mikor kinyílt a fülke ajtaja, s apró ember lépett be egykor jobb napokat látott felöltőben, csíkos nadrágban, enyhén félretaposott cipőben. Megemelte a kalapját, arca mosolyra váltott, apró szeme kifényesedett, s úgy köszönt:
- Jó napot! Sok jó ember kis helyen is…
Aztán tátogni kezdett, hiszen  senki nem törődött vele. De azért folytatta:
- Egy ilyen kis ember, mint én pedig a sok jó ember között…
Nem fejezte be a mondatait. Olyannak tűnt, mint akiből éppen a befejezettség hiányzik.  Ruházatán a félbehagyott öltözködés, hetykeségén és közvetlenségén a félbehagyott karrier lógott begombolatlanul.
Valaki unottan legyintett, a fülke női utasai reszelős hangon invitálták.
Ekkor tűnt fel a bőröndje, mely szép, rendezett, drága útitárs volt. Ahogy leült, az ölébe tette, s két kezével dédelgette, ringatta a ringatózó kocsi bágyadt ütemére.
A fülkében sovány, fiatal nő ült, mellette öt év körüli kisfia. Velük szemben egy kopaszságában ideges úr kevélyen és jól öltözötten. Nem messze egy nagymama korú asszony az egyszerűség nyugtalanságával, s kezét fogva egy kilenc-tíz éves lánykának. Velük szemben én és a kisember. Szomszédom kedveskedő mosollyal és ügyetlen pislogással nézett körül. Megértő, emberbaráti mosollyal az arcán ült, s egyikünkről a másikunkra szállt a tekintete.
Váratlanul a kisfiú feleselni kezdett az anyával. Unta az utat, éhes is volt.
- Tudod, mit, fiacskám! – szólalt meg a kisember.
A kisfiú, mint akit kizökkentetettek egy pillanatra a mindennapos követelőzéseiből, fennakadt tekintettel bámult a nagy, csodálkozó tekintetű férfira.
- Biztos unatkozol.
- Igen – hüppögte a kölyök.
- Én is unatkoznék, ha nem lennének velem a barátaim.
- Barátaid? – kérdezte a fiúcska elfúló hangon.
- Igen, a barátaim. Itt, ebben a bőröndben.
A fiúcska olyannyira meglepődött, hogy csak tátogni tudott.
- A barátaim ritkán bújnak elő, de most egyszer, a kedvedért előjönnek.
És már kattant a bőrönd, melyből hirtelen egy apró kis színpad lett. A kisfiúnak az ámulattól tátva maradt a szája, hiszen a bőrönd alsó része és a fedél egy kicsinyke szobává alakult asztallal, székkel, ablakkal, az asztalkán kockás terítővel. A többi utas is hirtelen érdeklődni kezdett, még a komor úr is kíváncsian fészkelődött a helyén, majd a nyakát nyújtogatta. A kislány tapsolni kezdett, s a fülke egy nagy csillogó tekintetté változott.
- Ez itt Vivien – hajolt meg egy kislánybáb vaskos szőke copfjával. – Ez Ábel, a szomszéd kisfiú – s a bőrönd mögül kikandikált a vidám gyermekfej. – És végül Aladár, a minden csibészségre alkalmas kis csavargó.
És elkezdődött a játék. A három kis báb kedvesen, szellemesen locsogott össze-vissza. A két hús-vér gyermek hangosan kacagott, az édesanya egyszer-egyszer óvatosan elnevette magát. Még a komor úr is néha elelmélkedett azon, hogy az ő hatalmas és szigorú világába, mint egy színes üveggolyó, belepottyant ez a másik világ. Én a kisembert néztem, aki úgy beszélt, hadart, csacsogott, kacarászott, hogy közben az ajkát összezárva tartotta. Igazi hasbeszélő volt. Fél óra múltán, mely egy egész kis előadás lett, belekacagta minden derűjét ebbe a fülkébe, a gyerekekbe, s belénk, megsápadt, a valósággal megátkozott felnőttekbe.
El is felejtettük, hogy vonaton ülünk, hogy a lucskos valóságba beleloccsant gépszörnyeteg száguld velünk.
Hirtelen kinyílt az ajtó. Két ávós állt meg, mögöttük a kalauz. A kisember gyorsan lecsapta a bőröndöt, s egy pillanatra eltűnt a varázslat. Szürke és hétköznapi lett minden.
- Mi folyik itt! – kiabálta az alacsonyabb.
Hallgattunk.
- Siketek maguk? – ordította a másik, a kisfiú felsírt, a kislány reszketni kezdett.
- Csak játszottunk – mondta a kisember, s ismét mosolyra húzódott az ajka.
- Aztán megtudhatnám, hogy mivel játszadoztak?
- Az én kis bábszínházammal. Viviennel, Ábellel és Aladárral…
- Aha, játszottak – mondta a magasabb az alacsonynak. – Míg kint százezrek dolgoznak, verítékeznek a gyárakban, a földeken, ez itt játszik.
- Hány éves maga? – kérdezte emelt hangon az alacsonyabb.
- Kérem, én…
- Mi van a bőröndben? Adja ide! – kiabálta hirtelen a másik.
És lerántotta a bőröndöt, melyből kipotyogtak a bábok. Aladár az életen kívüliség szelíd derűjével nézett vissza a két vademberre. A kisebbik ávós felemelte a lábát és rátaposott a fejre. Az hangos reccsenéssel összetört. Most láttam meg, hogy porcelánból készült, s azért volt ilyen ragyogó, pontos és fényes.
- Jaj, ne! – kiáltott a kisember, s zokogva borult a fejetlenné vált testre, s szinte az arcába söpörte a porcelánfej darabjait.
Mi megilletődve néztük.
- Takarítsa fel ezt a kuplerájt! – kiáltotta most a nagy, s azzal felkapta a bőröndöt, s a maradék két kis bábbal kidobta a folyosói ablakon. Aztán becsapódott az ajtó, s mi ott maradtunk ebben a különös gyászban.
Hirtelen a komor úr megszólalt.
- Na, végre, vége van ennek a marhaságnak!
Hosszú percekig csak a vonat dohogása és a kisember szánandó hüppögése hallatszott.
A kislány odalépett, majd lehajolt a kisemberhez.
- Ne tessék sírni! Mi itt vagyunk, igazi gyerekek.
A kisember könnyekkel a szemébe nézett a kislányra. Aztán elmosolyodott azzal az örök és ártatlan mosolyával.
- Igen, ti itt vagytok.
Aztán sóhajtott egyet és befelé fordul.
A vonat közeledett a város felé. Az utasok el-eltünedeztek, s a végén csak a kisfiú maradt az anyjával. Aztán ők is leszálltak. A kisfiú még óvatosan megérintette a kisember vállát. Aztán magára hagyták. A végállomáson úgy találtak rá, hogy többet nem beszélt.
Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007