 | | | 2025. november 1. szombat, minden szentek napja Marianna napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| |
Ahhoz, hogy 1956 miértjeire kielégítő válaszokat kapjunk, részletesebben kell megismerkednünk előzményeivel.

David Irving brit történész, a kommunisták és a liberálisok meghamisította történelem egyik legjelentősebb újraértékelője, 1981-ben megjelent, ’56-os forradalmunk és szabadságharcunk igaz történetét egyedülálló alapossággal ismertető, magyarul is hozzáférhető könyvében („Felkelés”) leszögezi, hogy 1956 előzménye nem az SzKP Huszadik Kongresszusa, még csak nem is az 1953-as berlini felkelés volt, hanem a Vörös Hadsereg hazánk földjére lépése a második világháború során.
De persze régebbre is visszanyúlhatunk, 1919-re, a 133 napos zsidó csőcselékuralomra. Addig a magyar nemzet nem ismerte a zsidó Marx és Lenin tanításait, miként a kiegyezés utáni korszak társadalmi elégedetlenségeit meglovagoló szociáldemokraták áligazságait sem. Nálunk nem volt kommün, mint Párizsban, 1871-ben. Ami ellenben 1919-ben történt hazánkban, megmutatta, mennyire nem legenda, amit a Zsidó Világszövetség 1910-ben meghirdetett: Ausztria-Magyarországot fel kell darabolni, és Magyarország földjén zsidó államot kell létrehozni. A magyar nemzet természetes ellenállása miatt ez megbukott ’19-ben, miként ’56-ban is. Utóbb nemcsak azért, mert még emlékeztek a Lenin-fiúk és a Szamuely-Samuel Tibor és terroristái, a Cserny-különítmény soha nem feledhető gaztetteire, hanem azért is, mert a két világháború közötti negyedszázadban még volt magyar nemzet, amelyet nemzeti öntudat és keresztény szellem jellemzett, és arculatát olyanok határozták meg, mint vitéz nagybányai Horthy Miklós, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Teleki Pál, Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint. Védték 1944-1945-ben, ha kellett, gyermekfejjel fővárosunkat, és logikus, hogy 1956-ban sem tettek mást, hiszen az ellenség mindkét esetben ugyanaz volt, a ...
| | A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb. Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása. ... | | Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében, hát ittmaradtam, újra egymagam. A búcsuzást kiálltam, vége van, de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.
Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak, de - bár lelkében önvád is harap - új jég alatt találja őt a holnap. Mit kezdjen az, ki helyszinen marad? ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Kérdezhetünk? | | Igen! Kérdezhetjük azt a Jézust, aki tetteire hivatkozik, amelyek hitünk alapjai lehetnek. Mi szavaira is kíváncsiak vagyunk. Lehetünk. Szabad.
Egy alkalommal törvénytudó kérdezte őt: “Mester, mit tegyek, hogy eljussak az örök életre?” A mi kérdésünk pedig: “Mi életünk értelme, célja?”
A törvénytudó meglepődött, amikor kérdésére Jézus kérdéssel válaszolt: “Mi van megírva törvényben?” A törvénytudó azonnal válaszolt: “Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, felebarátodat, mint saját magadat. ” Jézus igazat adott neki: “Helyesen feleltél. Tégy így, és élni fogsz.” (Lk 10,25-28)
Mi se reménykedjünk közvetlen válaszban. Ő visszakérdez. Magunknak kell válaszolni feltett kérdésünkre. S vajon mondhatunk-e tökéletesebbet, mint a szeretet parancsa. Parancs? Lehetőség: szerethetem az Istent és szerethetem embertársamat. Szeretetből születtem, szeretetben élhetek. Lényegem a szeretet. Ez elég az örök életre. Hogyne lenne ez elég a “megkezdett örök életünkre”? Földön éveinkre, óráinkra, perceinkre, kapcsolatainkra? Ám ha Jézusnak ez a válaszunk kevés, akkor sürgetőleg kérdezheti, hogy mi az Ő “új parancsa”? Tudjuk, mondjuk: “Szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket.” (Jn l4,34)
Vajon a szeretetnél mi lehet értelmesebb életünkben? Amikor pedig az örök élet mibenlétét meghatározza, életünk célját is kijelenti: “Az az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent és akit küldöttél, Jézus Krisztust.” – Szeretet és ismeret. Együtt. Minél inkább ismerek, annál mélyebben szeretek. Életünk értelmes tartalma: ismerni és szeretni. Mi más ez, mint az istenhasonlóságra teremtett ember részesedése Isten szentháromságos életében. Dantéval csodálkozva imádkozhatjuk:
“Óh, örök Fény, magadban ülve boldog! Magadat érted csak, s magadtól értve magadat értőn szereted és mosolygod. ”
Nem kevesebbet akar Jézus, minthogy az ember Isten önszeretetében és önismeretében részesedjék, még akkor is, ha csak annyi, mint amikor madár csőrével merít a tengerből. A teljesség ezt a fokát akarja: “Legyetek tökéletesek, mint a ti mennyei Atyátok.”
Ismeret és szeretet olyan értékek, amelyek maradandóak. Aki tudását gyarapítja, szeretetét mélyíti, az teszi, amit Jézus tanácsol: ” Gyűjtsetek a mennyben kincseket, ahol nem rágja moly és nem marja rozsda, s ahol nem tőrnek be és nem lopják el a tolvajok.” (Mt 6,2o-21)
Félve és nyugtalanul tettük fel a kérdést. Nyugodtan és boldog tudattal ismertük meg a jézusi választ.
Hiszem. Higgyük! Félelmetes és örvendetes, amire születtünk!!!

(Megjelent a Ceglédi Panoráma 2010. május 20-i számában.)
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |