2026. január 10. szombat,
Melánia napja.
Kalendárium

Január (régiesen Januárius, ősi magyar nevén Fergeteg hava) az év első, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Janusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava. A 18. században a magyar nyelvújítók a januárnak a zúzoros nevet adták.

...

Aki magyarul azt mondja: költő — mindenekelőtt Petőfire gondol. Attól kezdve, hogy belépett az irodalomba, szüntelenül jelen van. Példakép és mérce. Lehetett és lehet szolgaian utánozni, lehetett és lehet kerülni mindent, ami az ő modorára emlékeztet, de nem lehet megkerülni: aki magyarul verset ír, az valahogy viszonylik Petőfihez. A róla írt kritikák, cikkek, tanulmányok, könyvek könyvtárat tesznek ki, és minden korban új szempontokból új mondanivalókat tesznek hozzá a hagyományhoz. Verseinek egy része nemcsak közismert, de olyan népdallá vált, amelyről sokan azt sem tudják, hogy Petőfi írta, holott mindiglen is ismerték. Nem lehet úgy magyarul élni, hogy az ember ne tudja kívülről a Petőfi-versek számos sorát. S mindehhez ő a legvilághíresebb magyar költő: ha valamelyest művelt külföldinek azt mondják: magyar irodalom — akkor mindenekelőtt Petőfi jut az eszébe.

...

 

Megérte ezt az évet is,
Megérte a magyar haza,
A vészes égen elborult,
De nem esett le csillaga.
Meg van vagdalva, vérzik a kezünk,
De még azért elbirjuk fegyverünk,
...

Szentegyedi és czegei gróf Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő.

...

Hej emberek! Markomban sűrű
 fekete vérrel telt kupa!
 Ezzel köszönt rátok egy rongyos,
 világgá űzött árva kobzos
 utolsó Koppány-unoka!
 Borra nem telt. Így hát kupámat
...

Tél közepén, az év 22. napján van a Magyar Kultúra Napja, és egyben a magyar Himnusz születésnapja, méghozzá a száznyolcvanötödik.
A fellelhető
...

A magyar himnusz szövegét Kölcsey Ferenc (1790–1838), a reformkor egyik nagy költője írta 1823-ban, és először 1828-ban jelentette meg. A Himnusz zenéjét Erkel Ferenc (1810–1893), zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amikor a nemzeti dal zenéjére kiírt pályázaton, az „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jeligéjű pályázatával első díjat nyert, a többek közt Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede által is megtisztelt zsűri döntésének köszönhetően. A Himnuszt a budapesti Nemzeti Színház mutatta be 1844-ben. 1903 előtt az állami himnusz Joseph Haydn „Gott erhalte” című műve, az osztrák császári himnusz volt. A magyar himnusz az egyetlen állami himnusz a világon, amelyet 1990-ig semmilyen törvény, sem uralkodó, kormány vagy országgyűlés nem tett kötelező érvényűvé. Maga a magyar nemzet tette saját himnuszává. 1903-ban az országgyűlés csak elismerte hivatalosságát. 1903-ban a magyar országgyűlés elfogadott egy 2 paragrafusból álló törvényjavaslatot, „az egységes magyar nemzet himnuszáról” Ennek 1.§ szerint :„Kölcsey himnusza az egységes magyar nemzet himnuszává nyilvánítattatik”, a 2.§ pedig meghatározta, hogy a törvény 1903. augusztus 20.-tól lép hatályba. Ezt a törvényt azonban I. Ferenc József magyar király soha nem szentesítette. Egy anekdota szerint a szocializmus idején Rákosi Mátyás pártfőtitkár megbízta Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt egy másik, „szocialista” himnusz szerzésével, amely szerinte a címerhez hasonlóan, változtatásra szorult. Kodály Zoltán megjegyzése erre annyi volt: „Minek új? Jó nekünk a régi himnusz.” Ezzel az új himnusz témája lekerült a napirendről Azóta a Himnusszal szembeni leggyakoribb kritika, hogy túl komor, kevéssé ösztönöz cselekvésre. „Beszéltem egy pár sportolóval, akik azt mondták, hogy egy döntő előtt a legsúlyosabb próbatétel túlélni a Himnuszt. Azt mesélték, hogy ha egy amerikaival kerülnek össze, akkor azt érzik, hogy az ő himnuszuk csak úgy nyomja az erőt, ők meg csak állnak és… Előre sírunk-rívunk. Majd az Isten megsegít, majd csinál valamit…”

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Egészen szép vagy 2.
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák



Szüzesség

Boldog az az ember, akinek nem kell Ady Endre szavaival sírnia, hogy:

„Szépség, tisztaság és igazság,
Lekacagott szavak,
Óh, bár haltam volna meg akkor,
Ha lekacagtalak.
Szüzesség, jóság, bölcs derékség,
Óh, jaj, be kelletek.”

Harmincnégy esztendősen – írja – sírva nézi, miként integet neki egyetlen igaz szerelme, a Patyolat.
Szüzesség.
Kristályfény. – Égtiszta kék. – Le nem tépett liliom. – Bimbóban zárt szirmok. – Gyermekszemek. – Erős és tiszta tekintet. – Leányarcon mosoly. – Érintetlen hegycsúcs. – Forrás...
Mi is a szüzesség? A szó első jelentése szexuális, nemi érintetlenséget jelent. Most tágabban értelmezzük. A szüzesség az az életállapot, amelyet a nő önként vállal vagy elfogad, és amelyben szexuális megtartóztatásban él. Ez a megtartóztatás önmagában nem érték. Értékét attól a szeretettől kapja, ha valaki ezt az önmegtartóztatást Isten iránti szeretetből és/vagy az embereket szolgáló szeretet megéléséért vállalja, vagy elfogadja az élettől bármily okból ezen „rákényszerített” sorsot.
A szüzesség lelkület, erény, amely a nemi hajlamokat eszmei törekvéseknek rendeli alá és ezért lemond azok megéléséről. A szüzesség lelkierő és szeretet, s ezen két érték sajátos szépséget ad a szűznek.
A szüzességnek a testi érintetlenségnél mélyebb és rejtett értéke, hogy az önként vállalt és/vagy elfogadott önfegyelemben szabadság fénylik a szűz életében. E szabadság a tisztaság fénye. Ugyanakkor fokozza alkalmasságát a szellemi termékenységre.
Szűznek születik minden ember. A szüzesség az élet természetes állapota. És az maradhat egy életen át annak, aki szeretetből éli meg.
 


Szüzek
 

A szüzességben a nő másként valósítja meg személyiségét, mint a házasságban. Az önként megélt szüzességben a nő mint személy megerősíti önmagát. Ő olyan valaki, akit az Isten önmagáért akar s szeret. Ő egyedül valósítja meg női mivoltának értékét.
„Egyedül” – itt azt jelenti, hogy férj és vér szerinti gyermek nélkül. De nem jelenti, hogy nem szeret és nem szeretik. A szabadon választott szűzi élet nem csupán NEM a szexualitás felé, hanem IGEN a tökéletes önátadásra: szeretetben szolgálni az embert és/vagy Istent.
Említettük már, hogy a szűzi életállapot fokozottan alkalmassá tesz a szellemi termékenységre. Igazán szűznek lenni nem kevesebb, mint anyának lenni. Az anyaság misztériumát elfogadjuk, ám a szüzesség titokzatos gazdagságát kevesen ismerik fel. Pedig a történelem, az emberi hagyományok mondái, a vallás fölmutatja tiszteletreméltó értékét.
Ki ne tisztelné a görög Antigonét és lelkületét, amelyet e vallomása, mondata őriz: szeretni születtem, nem gyűlölni. – Mily büszkék a franciák nemzeti hősükre, Szent Johannára! A Szűz Szent Johannára, ki győzelemre vitte népét, s a „kardról”, amellyel győzedelmeskedett, ő állítja: „nem gyűlölet a neve – úgy hívják: szeretet!” – Magyar történelmünkben a szüzességben élő Szent Margit játszott szerepet.
Magányosak ők és hatalmas szeretet hatja át szívüket. Titkuk?
Az anya értéke, hogy szívén átfolyik a nemzedékek élete. Az anyában élet fogan, életet szül, életet ad tovább a földi végtelenség történésében.
A szűzben a személy magasztosul fel.
Az egyszeri és megismételhetetlen személyiség az ő értéke. A szűz titka, hogy hisz önmaga személyiségében. Bátran mer magányos lenni. Önmaga – mint minden ember – olyan érték, akinek érdemes volt megszületnie és érdemes élnie. A szűz a személyiség tiszteletét nem csupán megköveteli, de meg is valósítja.
Természetesen ez az életállapot sem mentes áldozatoktól. Ám lehet egyáltalán áldozat nélkül élni?
Akiknek gondolkozásában az ember áll, mint középpont, és ez az ember is csak annyiban értékes, amennyiben közösségben él, az a szüzességet nem becsüli, a szűzi életforma idegen tőle. Nem ismeri fel az egyetlen ember egyedülálló személyi értékét. Aki Istenben hisz, annak a végtelenre nyitott szíve érzi a Tökéletes Személy iránta sugárzó szeretetét és ebből is meríti önbecsülését és mer szűz lenni.

Szeretett Lányaim, de sokan vannak, akik bármi oknál fogva nem mennek férjhez, nem szülnek gyermeket, s ezért önmagukat kevésre értékelik! Alig látják életük értelmét. Pedig van. Saját személyiségük megélése a szűzi életben is biztosítja nőiességük kibontakozását, amelynek lényege az odaadás a lelki anyaságban vagy szellemi jegyességben, amelyről később írok.
A szűz Nő a személy értékét hirdeti és ezáltal védi mind a feleséget, mind az anyát. Igen, a szüzesség mint érték felismerteti a „csak” otthon rejtekében élő édesanyákkal személyiségük méltóságát. Tisztelet illeti meg őket.

Szeretett Leányaim,
ha a magányos életállapotra dobban a szíved vagy kényszerít sorsod, miért ne vállalnád, miért ne tudnád szeretni? A Názáreti Máriának mondta az Angyal: Ne félj!
Ne félj tehát bátornak lenni és szemben állni az Idővel felmagasztosítva személyiségedet, egyetlenséged kincsét.
Ne félj a lélek közösségében Jegyes lenni. Jegyese lenni egy férfinak, mint szellemi társa, menyasszonya, ihletője.
Ha személyes hívást érzel rá, ne félj szívedet, lelkedet Jézus Krisztussal eljegyezni. Ne félj – lehetséges – vér szerinti gyermekeidről lemondani, hiszen megismerheted, megvalósíthatod a Szellemi Anyaság boldog örömét, amelyben szíved a szeretet által termékeny.

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007