2026. március 17. kedd,
Gertrúd, Patrik napja.
Kalendárium

Március (Ősi magyar nevén, Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi.

...

Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai. Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégyéves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
...

A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget."

(Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)...

 Életrajza
 
SzülőházaKözép-Lengyelországban, a Varsói Nagyhercegség Mazovia tartományában, a Sochaczew város melletti Żelazowa Wolában született. Bár a születés után hetekkel kitöltött anyakönyvben február 22. szerepel, a család március 1-jét tekintette születésnapjának. Édesapja Mikołaj (Nicolas) Chopin (1771–1844) francia bevándorló, édesanyja, Tekla Justyna Krzyżanowska (1782–1861) lengyel volt. Egy nővére és két húga volt Chopinnek: Ludwika (1807–1855), Izabela (1811–1881) és Emilia (1812–1827). Néhány hónappal Fryderyk születése után a család Varsóba költözött, ahol a családfő franciatanárként dolgozott.

...

-

Joseph Maurice Ravel francia zeneszerző volt. 1875. március 7-én született a dél-franciaországi Ciboure-ban. Gyermekkorát Párizsban töltötte. Hét évesen kezdett zongorázni Henry Ghys tanítványaként. Első művét 12 évesen komponálta Változatok egy Schumann-dalra címmel. Összhangzattani ismereteit Charles Renének köszönhette. 1889-ben felvették a Conservatoire-ra. A zongora-előkészítő osztályt kitűnő eredménnyel végezte, ennek köszönhetően további tanulmányait Charles-Wilfrid de Bériot osztályában folytathatta. Később André Gédalge-nál ellenponttant és Gabriel Faurénál zeneszerzést tanult.

...

 

Az előző napi terveknek megfelelően reggel hat és nyolc óra között a Dohány és Síp utcák sarkán álló ház első emeletén, ahol Petőfi Sándor és felesége bérelt szobát, ő maga, a költő, Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula tanácskozik a teendőkről. Jókai és Bulyovszky egy proklamációt szerkeszt, mely a 12 pontot is magában foglalja. Ezután mind a négyen az Urak utcájába mennek, ahol a Libasinszky ház földszintjén lévő Pilvax kávéházat - mely a nemsokára bekövetkező események tiszteletére kapja majd a Szabadság csarnoka nevet - bérli egy Fillinger nevű kereskedő. Itt Jókai felolvassa a proklamációt, Petőfi pedig elszavalja március 13-án megírt versét, a Nemzeti dalt.

...

                  

...

Az egyházi naptár szerint e napon azt a Gergely pápát ünnepelték Európa-szerte, aki pápasága idején, a VI. században, összegyűjtötte a kor keresztény népénekeit. Ebből alakult ki az úgynevezett gregorián ének és éneklési mód, a középkori Európa első egyszólamú műzenéje.
...

Petőfi Sándor, János Vitéz című műve verses mese, azaz irodalmi kifejezéssel élve elbeszélő költemény. Verses formája van, de mégis az epikák közé tartozik, mert cselekményt mond el. Verselése: ütemhangsúlyos, felező tizenkettes és páros rímei vannak. A művet Kosztolányi Dezső a "magyar Odüsszeia" -nak nevezte. Az író eszményképet teremt a nép számára, hiszen Kukorica Jancsi, az árva juhász Tündérország királyává válik.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Egészen szép vagy 2.
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák



Szüzesség

Boldog az az ember, akinek nem kell Ady Endre szavaival sírnia, hogy:

„Szépség, tisztaság és igazság,
Lekacagott szavak,
Óh, bár haltam volna meg akkor,
Ha lekacagtalak.
Szüzesség, jóság, bölcs derékség,
Óh, jaj, be kelletek.”

Harmincnégy esztendősen – írja – sírva nézi, miként integet neki egyetlen igaz szerelme, a Patyolat.
Szüzesség.
Kristályfény. – Égtiszta kék. – Le nem tépett liliom. – Bimbóban zárt szirmok. – Gyermekszemek. – Erős és tiszta tekintet. – Leányarcon mosoly. – Érintetlen hegycsúcs. – Forrás...
Mi is a szüzesség? A szó első jelentése szexuális, nemi érintetlenséget jelent. Most tágabban értelmezzük. A szüzesség az az életállapot, amelyet a nő önként vállal vagy elfogad, és amelyben szexuális megtartóztatásban él. Ez a megtartóztatás önmagában nem érték. Értékét attól a szeretettől kapja, ha valaki ezt az önmegtartóztatást Isten iránti szeretetből és/vagy az embereket szolgáló szeretet megéléséért vállalja, vagy elfogadja az élettől bármily okból ezen „rákényszerített” sorsot.
A szüzesség lelkület, erény, amely a nemi hajlamokat eszmei törekvéseknek rendeli alá és ezért lemond azok megéléséről. A szüzesség lelkierő és szeretet, s ezen két érték sajátos szépséget ad a szűznek.
A szüzességnek a testi érintetlenségnél mélyebb és rejtett értéke, hogy az önként vállalt és/vagy elfogadott önfegyelemben szabadság fénylik a szűz életében. E szabadság a tisztaság fénye. Ugyanakkor fokozza alkalmasságát a szellemi termékenységre.
Szűznek születik minden ember. A szüzesség az élet természetes állapota. És az maradhat egy életen át annak, aki szeretetből éli meg.
 


Szüzek
 

A szüzességben a nő másként valósítja meg személyiségét, mint a házasságban. Az önként megélt szüzességben a nő mint személy megerősíti önmagát. Ő olyan valaki, akit az Isten önmagáért akar s szeret. Ő egyedül valósítja meg női mivoltának értékét.
„Egyedül” – itt azt jelenti, hogy férj és vér szerinti gyermek nélkül. De nem jelenti, hogy nem szeret és nem szeretik. A szabadon választott szűzi élet nem csupán NEM a szexualitás felé, hanem IGEN a tökéletes önátadásra: szeretetben szolgálni az embert és/vagy Istent.
Említettük már, hogy a szűzi életállapot fokozottan alkalmassá tesz a szellemi termékenységre. Igazán szűznek lenni nem kevesebb, mint anyának lenni. Az anyaság misztériumát elfogadjuk, ám a szüzesség titokzatos gazdagságát kevesen ismerik fel. Pedig a történelem, az emberi hagyományok mondái, a vallás fölmutatja tiszteletreméltó értékét.
Ki ne tisztelné a görög Antigonét és lelkületét, amelyet e vallomása, mondata őriz: szeretni születtem, nem gyűlölni. – Mily büszkék a franciák nemzeti hősükre, Szent Johannára! A Szűz Szent Johannára, ki győzelemre vitte népét, s a „kardról”, amellyel győzedelmeskedett, ő állítja: „nem gyűlölet a neve – úgy hívják: szeretet!” – Magyar történelmünkben a szüzességben élő Szent Margit játszott szerepet.
Magányosak ők és hatalmas szeretet hatja át szívüket. Titkuk?
Az anya értéke, hogy szívén átfolyik a nemzedékek élete. Az anyában élet fogan, életet szül, életet ad tovább a földi végtelenség történésében.
A szűzben a személy magasztosul fel.
Az egyszeri és megismételhetetlen személyiség az ő értéke. A szűz titka, hogy hisz önmaga személyiségében. Bátran mer magányos lenni. Önmaga – mint minden ember – olyan érték, akinek érdemes volt megszületnie és érdemes élnie. A szűz a személyiség tiszteletét nem csupán megköveteli, de meg is valósítja.
Természetesen ez az életállapot sem mentes áldozatoktól. Ám lehet egyáltalán áldozat nélkül élni?
Akiknek gondolkozásában az ember áll, mint középpont, és ez az ember is csak annyiban értékes, amennyiben közösségben él, az a szüzességet nem becsüli, a szűzi életforma idegen tőle. Nem ismeri fel az egyetlen ember egyedülálló személyi értékét. Aki Istenben hisz, annak a végtelenre nyitott szíve érzi a Tökéletes Személy iránta sugárzó szeretetét és ebből is meríti önbecsülését és mer szűz lenni.

Szeretett Lányaim, de sokan vannak, akik bármi oknál fogva nem mennek férjhez, nem szülnek gyermeket, s ezért önmagukat kevésre értékelik! Alig látják életük értelmét. Pedig van. Saját személyiségük megélése a szűzi életben is biztosítja nőiességük kibontakozását, amelynek lényege az odaadás a lelki anyaságban vagy szellemi jegyességben, amelyről később írok.
A szűz Nő a személy értékét hirdeti és ezáltal védi mind a feleséget, mind az anyát. Igen, a szüzesség mint érték felismerteti a „csak” otthon rejtekében élő édesanyákkal személyiségük méltóságát. Tisztelet illeti meg őket.

Szeretett Leányaim,
ha a magányos életállapotra dobban a szíved vagy kényszerít sorsod, miért ne vállalnád, miért ne tudnád szeretni? A Názáreti Máriának mondta az Angyal: Ne félj!
Ne félj tehát bátornak lenni és szemben állni az Idővel felmagasztosítva személyiségedet, egyetlenséged kincsét.
Ne félj a lélek közösségében Jegyes lenni. Jegyese lenni egy férfinak, mint szellemi társa, menyasszonya, ihletője.
Ha személyes hívást érzel rá, ne félj szívedet, lelkedet Jézus Krisztussal eljegyezni. Ne félj – lehetséges – vér szerinti gyermekeidről lemondani, hiszen megismerheted, megvalósíthatod a Szellemi Anyaság boldog örömét, amelyben szíved a szeretet által termékeny.

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007