 | | | 2025. december 16. kedd, Etelka, Aletta napja. Kalendárium | 
December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi. ... | | 
Örvendjetek az Úrban ... mert közel van hozzánk! Halljuk szent Pál szavait advent harmadik vasárnapján. Ahogy múlik az idő, egyre inkább valósággá lesz az Úr érkezése. Éppen ezért ezen a vasárnap a lila szint felváltja a rózsaszín a liturgiában. ... | | 
Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár. ... | | 
Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.
Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna. ...
| | 
Ádvent első vasárnapja - 2025. november 30. ...
| | 
Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. ... | | 
Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.
Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni. ... | | 
Kosztolányi Dezső: Ádám
Most sokszor gondolok arcodra, Ádám, Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán Feléd lóbázom csüggeteg kezem.
Papagály s tigris közt csúf ember-állat, ...
| | 
Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
A fiatalság három titka | | |
Több mint 10 éve találkoztam Máriával. (Ó nem “Mária Nénivel”, mert ez ellen már akkor tiltakozott – betöltve a 80. évét.) Első találkozásunk után, látva frissességét, kitűnő autóvezetését, dicsértem.
- Mária, csodálom életerejét, életkedvét. Van titka?
- István, van. Nagyon egyszerű: nem érek rá megöregedni!
Ma már 92 éves. Kerestem. Találkoztunk a napokban.
- Mária, de jó, hogy szót tudunk váltani. Egy telefonszámra van szükségem.
- Várjon egy kicsit. Eszembe jut! … Igen! Diktálom….
- Mária, engedje meg, hogy “udvaroljak”: arcán, mozgásán az évek nem hagynak nyomot.
- Tudja, itt lakom a város gyógyvizes fürdője mellett. Reggelente jövök, úszom egyet, aztán elüldögélek a meleg vízben.
– Ha már beszélgetünk, hadd tegyem fel a bennem alvó kérdést: évtizedek óta ismerjük egymást, miért nem tegeződünk? Mária, megengedi?
- István, ettől kezdve tegeződünk!
- Kezedet csókolom, Mária! (S a fiatal, 92 éves megölelte a 80 évest.)
- Valamikor azt mondtad, nem felejtem el, “nem érek rá megöregedni!”
- Igen, ma már egy jelszavamat is naponta gyakorlom: kocogok és kacagok!
- Ez minden? Ennyi lenne a titkod?
- Nem tudom, nem tudom… Csak még annyit: mindenkit szeretek, mindenkit szeretek…
Néhány másodpercig hallgattunk. Talán nálamnál is jobban meglepődött szívéből felbukkanó vallomástól. Aztán néhány szó még erről-arról. Aztán valami zavartság a köszönésnél, én mondtam: “kezét csókolom”, ösztönösen válaszolta: “viszontlátásra!” – alighogy kimondtuk, egyszerre mosolyogtuk egymás felé:
- Szervusz!
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |