 | | | 2026. szeptember 8. kedd, Mária, Adrienn napja. Kalendárium | 
1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. ... | | 
Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...
| | 
A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt. ... | | Anne-Sophie Mutter a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni. A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét. ... | | 
Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.
... | | 
1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit Budapesten az Operaház. Tervezésére nemzetközi pályázatot hirdettek 1873-ban. A bírálóbizottság Ybl Miklós tervét fogadta el. A nyitóelõadáson Erkel Bánk bán c. operájának elsõ felvonását és Hunyadi László c. operájának nyitányát, valamint Richard Wagner Lohengrin c. operájának elsõ felvonását mutatták be. 1980-ban kezdõdött az Operaház teljes felújítása, majd a 100. évfordulón - 1984. szeptember 27-én ? tartott díszelõadással nyitotta meg kapuit az újjáépített dalszínház. ... | | 
A felső-ausztriai Ansfeldenben született. Apja, aki tanító volt, orgonán játszott a helyi templomban. Későbbi életére kihatással volt az egyrészt zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán családi légkör. Talán ennek tudható be, hogy a későbbiekben önmagával és műveivel folytonosan elégedetlen volt, és hogy kifejezetten visszahúzódó természet jellemezte. Apja korai halála után került be a templom kórusába, és bár rajongott a zenéért, és remekül játszott orgonán, valamint ...
| | 
Vaszary János (Budapest, 1899. január 1. – Madrid, 1963. november 20.) magyar színész, színigazgató, rendező, színműíró. Vaszary Piri színésznő bátyja, Vaszary Gábor író öccse. ... | | 
Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár. ... | | 
Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester. ... | | 
Két nagy későromantikus zongoraverseny Karajan nagy felfedezettje, Krystian Zimerman, a Berlini Filharmonikusok és a század karmesteróriása, Herbert von Karajan előadásában. Schumann nem lett zongoravirtuóz, de maga után hagyott egy rendkívül népszerű versenyművet. ... | | A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb. Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Miben is áll az igazi hazafiság? | | 
Ma, március idusán,
lelkesen kitűzzük a kokárdát, énekeljük a Himnuszt, és poharunkat emeljük földi
hazánkra. De vajon elég-e mindez ahhoz, hogy igazán hazafiaknak mondjuk
magunkat? Vannak, akik erre azonnal rávágják: nem! És igazuk van.
Akiknek
nem ingük, ne vegyék magukra, ámde oly sok honfitársunknál, valljuk be, mintha
tényleg elég lenne. Az igazi magyar akkor húzhatja ki magát e napon, ha az év
többi napján is maradéktalanul megteszi, vagy legalábbis igyekszik minden erejével
megtenni mindazt, amit hazája érdekei megkívánnak. A családban, munkahelyen,
vagy netán éppen hazája határainak védelmében. S ha ebből indulunk ki, ha
ilyetén tükörbe nézünk, már korántsem olyan biztos, hogy olyan büszkék lehetünk
önmagunkra.
Ezeket a gondolatokat tudatosították eleink legjobbjai is, kiváltképpen a két
világháború közti negyedszázadban. Pedig akkor még egészen más volt az emberek
felfogása szinte mindenről, mint ma. Akkor nem az számított valóban gazdagnak,
akinek minél nagyobb lakása, birtoka, autója, vagy minél több pénze volt, hanem
aki ismerte az
adott szó becsületét. Aki nem szégyellte, ha kérges lett a tenyere a
munkától, aki vasárnaponként nem kerülte el az Isten házát, aki egyszóval ember
s magyar volt.
Itt van a kezemben egy megsárgult kötet. Szerzője, Ligeti József (1902-1957)
atya leventeprédikációt tartalmazza 1933-ból. Az Arany János által szépnek,
aranyosnak nevezett leventéket tanította benne igazi értékekre. Egyik
prédikációjából (A
hazafias ifjú) idézek:
„Drága jó Fiaim! Miben áll a hazafiság? Nem szóbeszédben, mellveregetésben,
szavalásban, hanem cselekedetben. Vannak úgynevezett egynapos, két-háromnapos
hazafiak. Ezek március 15-én, október 6-án, hősök napján feltűzik a nemzetiszín
szalagot, mondanak esetleg egy-két pohárköszöntőt, azután isznak a haza
egészségére és vége a hazafiságnak egész esztendőre. Tudjátok, hogy kik az
igazi hazafiak? A
hétköznapi hazafiak, akik az egész esztendő minden áldott napján teljesítik
hivatásbeli kötelességüket, hétköznap éppúgy, mint ünnepnapon. Az
épület csak úgy állhat meg, ha minden téglája a maga helyén van és
beleilleszkedik az egészbe! A haza is csak úgy állhat fönn, ha minden egyes
polgára megállja a helyét és híven teljesíti mindazt, amivel az egész nemzetnek
tartozik. A test csak akkor ép, ha tagjai rendesen működnek, a nemzet is csak
akkor egészséges, ha az egyes polgárok szépen együttműködnek az igazság, jóság
szent nevében.
Az igazi hazafi
igyekszik minden tehetségét a köz javára használni. Önző,
kapzsi és erkölcstelen ember nem hazafi. Mikor Kolumbus Kristóf Amerikát
fölfedezte, használt a spanyol nemzetnek és egyúttal az egész emberiségnek.
Stephenson felfedezte a gőz alkalmazását és használt vele Angolországnak, de
egyúttal az egész emberiségnek is. Shakespeare mint angol, műveivel használt az
angol irodalomnak, de egyúttal egész Nyugat-Európának, melynek műveltségét
megóvta a pusztulástól. Szent Ferenc, mint olasz, használt Olaszországnak, de
az egész emberiségnek is.”
Bizonyára vannak, talán
nem is kevesen, akik minderre legyintenek: „unalmas papos beszéd!” Ámde nincsen
igazuk. Hiszen ha nem a köz javát szolgáljuk az év minden napján legjobb
tudásunk, tehetségünk szerint, mit sem érnek a március idusán elhangzó
szóvirágos, mellveregetős honmentő konferenciabeszédek. |
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |