2026. július 7. kedd,
Apollónia napja.
Kalendárium

 

Július (Ősi magyar nevén, Áldás hava) az év hetedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. A római naptárban kezdetben ez az ötödik hónap volt. Ennek megfelelően latinul eredetileg Quintilis („ötös”) volt a hónap neve, csak később Julius Caesarról nevezték át júliusra. A 18. századi nyelvújítók szerint a július: kalászonos. A népi kalendárium Szent Jakab havának nevezi.
...

 George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak.

...
 Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte.

...
 Emily a yorkshire-i Thorntonban született Patrick Brontë és Maria Branwell ötödik gyermekeként (a hat közül). 1820-ban a család Haworth-ba költözött, ahol édesapja káplán lett. Ebben a környezetben mutatkozott meg igazán tehetsége az irodalomhoz. Gyermekkorában, édesanyja halála után, a három nővér - Charlotte, Emily, Anne - és fiútestvérük, Branwell képzeletbeli birodalmakat találtak ki (Angria, Gondal, Gaaldine) és történeteket írtak hozzájuk.

1837 októberében Emily nevelőnőként kezdett dolgozni Miss Patchett női akadémián Law Hill Hall-ban, Halifax közelében. 1842 februárjától Charlotte-tal egy magániskolába járt Brüsszelbe, majd iskolát nyitottak az otthonukban, ám nem voltak tanulóik.

...
Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át.

 

Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában).

...
 Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését.
...

 Mint az első idők sok szentjéről, Tamásról is csak néhány vonást őrzött meg számunkra a hagyomány. Alakja úgy áll előttünk, mintha valami régi festmény volna: ha a festő nem írta volna fölé a nevét, vagy nem festett volna rá egy szalagot, amiről leolvasható a kiléte, nem tudnánk megállapítani, kit ábrázol, annyira általánosak a vonások. Bizonyos mértékig így van ez minden szent esetében, aminek az az oka, hogy nem annyira a személyük a fontos, mint inkább az, amit az életük mutat nekünk, s amit az Egyház a szentté avatásukkal és az ünnepükkel elénk akar állítani.

...

 "... Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, -mint fentebb mondottuk- nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Scitianak, aki feleségül vette Dentumogyerben Önedbélia vezérnek Emese nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta...
...Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak -ami latinul annyi mint szent-, mivel az ö ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születendők..." 

...

 A légszebb felvétele Beethoven hegedűversenyének.

Karajan felfedezettje a volt a hetvenes évek közepén a kiskamasz Mutter, kinek koraérettsége és művészi érzékenysége megragadta az idős Mester figyelmét. Mindenben támogatta a fiatal lány művészi fejlődését, s Karajan jól számított, hiszen Gedda, Janowitz vagy Freni esetében is jól tévedhetetlennek bizonyult. Ma Mutter a legnagyobb hegedűjátékos ebben a nem könnyű mezőnyben.

...

"Mit tehet az ember, ha első látásra beleszeret egy nála több mint húsz évvel fiatalabb, viruló szépségű lányba, aki ráadásul másik férfiba szerelmes? A legtöbben lemondanának a reménytelen ügyről, Vaszary Gábor hősét, a jóképű, tapasztalt építészt azonban nem ilyen fából faragták. Az oltárig vezető út autós üldözéssel, magándetektívvel, halott papagájjal, akadékoskodó nagynénivel és egyéb problémákkal van kikövezve, ám az igazi nehézségek még csak ezután következnek.
...

A Képzet

Merő szemmel, mint egy halott,
két kart fűzve egymásba
sejtek ollykor egy hajnallott
fényt az elkábulásba.
Ugyan mi az? El-elfoszlik
előlle a semmi ó
leple; s ha nézem, széjtoszlik
...

Szerb Antal testamentuma is lehetne ez a válogatás, melyben a világirodalom nagy alkotásainak eredetijét és kitűnő  magyar fordításait olvashatjuk.

Szerb Antal mindannak ellenére, hogy piarista neveltetésben részesült, hogy keresztapja Prohászka Ottokár püspök volt és mélyen katolikus hitű, fenyegetve érezte magát, s rendszeresen munkaszolgálaton kellett megjelennie.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Miben is áll az igazi hazafiság?
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák



Ma, március idusán, lelkesen kitűzzük a kokárdát, énekeljük a Himnuszt, és poharunkat emeljük földi hazánkra. De vajon elég-e mindez ahhoz, hogy igazán hazafiaknak mondjuk magunkat? Vannak, akik erre azonnal rávágják: nem! És igazuk van.

Akiknek nem ingük, ne vegyék magukra, ámde oly sok honfitársunknál, valljuk be, mintha tényleg elég lenne. Az igazi magyar akkor húzhatja ki magát e napon, ha az év többi napján is maradéktalanul megteszi, vagy legalábbis igyekszik minden erejével megtenni mindazt, amit hazája érdekei megkívánnak. A családban, munkahelyen, vagy netán éppen hazája határainak védelmében. S ha ebből indulunk ki, ha ilyetén tükörbe nézünk, már korántsem olyan biztos, hogy olyan büszkék lehetünk önmagunkra.

Ezeket a gondolatokat tudatosították eleink legjobbjai is, kiváltképpen a két világháború közti negyedszázadban. Pedig akkor még egészen más volt az emberek felfogása szinte mindenről, mint ma. Akkor nem az számított valóban gazdagnak, akinek minél nagyobb lakása, birtoka, autója, vagy minél több pénze volt, hanem aki ismerte az adott szó becsületét. Aki nem szégyellte, ha kérges lett a tenyere a munkától, aki vasárnaponként nem kerülte el az Isten házát, aki egyszóval ember s magyar volt.

Itt van a kezemben egy megsárgult kötet. Szerzője, Ligeti József (1902-1957) atya leventeprédikációt tartalmazza 1933-ból. Az Arany János által szépnek, aranyosnak nevezett leventéket tanította benne igazi értékekre. Egyik prédikációjából (A hazafias ifjú) idézek:

„Drága jó Fiaim! Miben áll a hazafiság? Nem szóbeszédben, mellveregetésben, szavalásban, hanem cselekedetben. Vannak úgynevezett egynapos, két-háromnapos hazafiak. Ezek március 15-én, október 6-án, hősök napján feltűzik a nemzetiszín szalagot, mondanak esetleg egy-két pohárköszöntőt, azután isznak a haza egészségére és vége a hazafiságnak egész esztendőre. Tudjátok, hogy kik az igazi hazafiak? A hétköznapi hazafiak, akik az egész esztendő minden áldott napján teljesítik hivatásbeli kötelességüket, hétköznap éppúgy, mint ünnepnapon. Az épület csak úgy állhat meg, ha minden téglája a maga helyén van és beleilleszkedik az egészbe! A haza is csak úgy állhat fönn, ha minden egyes polgára megállja a helyét és híven teljesíti mindazt, amivel az egész nemzetnek tartozik. A test csak akkor ép, ha tagjai rendesen működnek, a nemzet is csak akkor egészséges, ha az egyes polgárok szépen együttműködnek az igazság, jóság szent nevében.

Az igazi hazafi igyekszik minden tehetségét a köz javára használni. Önző, kapzsi és erkölcstelen ember nem hazafi. Mikor Kolumbus Kristóf Amerikát fölfedezte, használt a spanyol nemzetnek és egyúttal az egész emberiségnek. Stephenson felfedezte a gőz alkalmazását és használt vele Angolországnak, de egyúttal az egész emberiségnek is. Shakespeare mint angol, műveivel használt az angol irodalomnak, de egyúttal egész Nyugat-Európának, melynek műveltségét megóvta a pusztulástól. Szent Ferenc, mint olasz, használt Olaszországnak, de az egész emberiségnek is.”

Bizonyára vannak, talán nem is kevesen, akik minderre legyintenek: „unalmas papos beszéd!” Ámde nincsen igazuk. Hiszen ha nem a köz javát szolgáljuk az év minden napján legjobb tudásunk, tehetségünk szerint, mit sem érnek a március idusán elhangzó szóvirágos, mellveregetős honmentő konferenciabeszédek. 

Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007