 | | | 2026. május 8. péntek,
Mihály napja. Kalendárium | 
Május (Ősi magyar nevén, Ígéret hava) az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maiáról (Maia Majestas) kapta, aki egy ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. Az Ikrek havának is nevezik.
...
| | 
1776. május 7-én született a Vas vármegyei Egyházashetyén Berzsenyi Dániel, akire ezúttal ódái közül a legvulkanikusabb hatásúval és legidőszerűbb tanításúval emlékezünk, meghatározva helyét irodalmunkban.
A MAGYAROKHOZ
Romlásnak indult hajdan erős magyar!
Nem látod, Árpád vére miként fajul?
...
| | 15. A félelmetes Oz leleplezése "Utazóink odaléptek a Smaragdváros hatalmas kapujához, és becsöngettek. Többször is kellett csengetniük, míg a kaput kinyitották: ugyanaz a Kapuőrző Kulcsár állt előttük, akivel első ottjártukkor megismerkedtek. ... | | (Dés, 1649. máj. 10. - Nagyenyed, 1716 szept. 10.) református tanár. Désen kezdte tanulását 1654-ben. Ezt 1656-tól Gyulafehérvárt, 1658-tól ...
| | 
Festő, neve 1868-ig Lieb, 1880-ig Munkácsi. Apja, a bajor eredetű Lieb Leó sótiszt volt Munkácson, anyja Reök Cecília. 1848-ban a család Miskolcra költözött. Munkácsy festői hajlama már kiskorában megnyilatkozott. Szülei korai halála után 1850-ben nagybátyjához, Reök István ügyvédhez került, aki a szabadságharc után hallgatásra kényszerítve, szerény viszonyok között élt Békéscsabán. A fiút 11 éves korában gyámja asztalosinasnak adta. Mestere durvaságai, a fenyítések okozta testi-lelki nyomorúság egész életére és kedélyére kihatott. Segédlevele megszerzése után Aradra ment. Nyomorgott, megbetegedett s visszatért nagybátyjához Gyulára. Lábadozása alatt rajzolni tanult Fischer ott élő német festőtől. ... | |
1554. október 20-án született Zólyom várában, Balassi János és Sulyok Anna elsőszülött gyermekeként.
Később egy öccse, Ferenc és két húga, Anna és Mária született még. Apja felső bányavidéki várkapitány, dúsgazdag báró, az ország egyik leggazdagabb és Lipót császár uralkodása alatt egyik legbefolyásosabb embere. Bálint neveltetését 1564-től Bornemisza Péter irányítja. 1565 őszétől Nürnbergben végzi alsóbb fokú iskoláit. Valószínűleg megfordul több külföldi egyetemen, vélhetően Padovában is. ... | |
A "Figaro házassága"-t 1786...
| | 
VAJDA JÁNOS (Pest, 1827. május 7.– Bp., 1897. január 17.): költő, író, publicista.
Gyermekkorát a mindig idillinek látott váli erdészházban töltötte, ahol apja, Vajda Endre az Ürményi-család birtokán főerdész volt. Székesfehérvárott és Pesten járt gimnáziumba. Pesten Vajda Péternél, a neves írónál, rokonánál lakott. Diákkorától írt verseket, eszményképe Petőfi volt. 1845-ben vándorszínésznek állt, de tizennégy hónap után csalódottan visszatért Válra. Rövid ideig nevelő volt, majd apja beajánlotta gazdatiszti gyakornoknak Alcsútra, a mintagazdaságba. ... | | 
A máig "sztár-filozófusnak" számító német bölcselő életét és munkásságát elemző legújabb monográfia a Szegedi Tudományegyetem oktatóinak tollából. A monumentális kötet részletesen elemzi a Nyugat alkonya mellett a filozófus többi művét, valamint átfogó képet ad a XX. Század első fele Németországának szellemi életéről. ... | |
Német zeneszerző, operaszövegkönyv író, zeneköltő, esztéta. Önző, ellenállhatatlan, forradalmár, arrogáns és zseniális muzsikus. Megteremtette a költészet, zene és színház egységét: az összművészetet. Mottója: „A világ tartozik nekem mindazzal, amire vágyom”.
...
| | Krúdy Gyula 1878. október 21-én született Nyíregyházán. Apja, Krúdy Gyula jómódú nyíregyházi ügyvéd; anyja, Csákányi Júlia szobalány. Krúdyt törvénytelen gyerekként anyakönyvezték, szülei csak 1895-ben, tizedik gyermekük születése után házasodtak össze. ... | | 
1902. május 19-én Párizsban az európai államok egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a Madarak és Fák Napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk írt elő. Megünneplésének napja változó. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Miben is áll az igazi hazafiság? |   | 
Ma, március idusán,
lelkesen kitűzzük a kokárdát, énekeljük a Himnuszt, és poharunkat emeljük földi
hazánkra. De vajon elég-e mindez ahhoz, hogy igazán hazafiaknak mondjuk
magunkat? Vannak, akik erre azonnal rávágják: nem! És igazuk van.
Akiknek
nem ingük, ne vegyék magukra, ámde oly sok honfitársunknál, valljuk be, mintha
tényleg elég lenne. Az igazi magyar akkor húzhatja ki magát e napon, ha az év
többi napján is maradéktalanul megteszi, vagy legalábbis igyekszik minden erejével
megtenni mindazt, amit hazája érdekei megkívánnak. A családban, munkahelyen,
vagy netán éppen hazája határainak védelmében. S ha ebből indulunk ki, ha
ilyetén tükörbe nézünk, már korántsem olyan biztos, hogy olyan büszkék lehetünk
önmagunkra.
Ezeket a gondolatokat tudatosították eleink legjobbjai is, kiváltképpen a két
világháború közti negyedszázadban. Pedig akkor még egészen más volt az emberek
felfogása szinte mindenről, mint ma. Akkor nem az számított valóban gazdagnak,
akinek minél nagyobb lakása, birtoka, autója, vagy minél több pénze volt, hanem
aki ismerte az
adott szó becsületét. Aki nem szégyellte, ha kérges lett a tenyere a
munkától, aki vasárnaponként nem kerülte el az Isten házát, aki egyszóval ember
s magyar volt.
Itt van a kezemben egy megsárgult kötet. Szerzője, Ligeti József (1902-1957)
atya leventeprédikációt tartalmazza 1933-ból. Az Arany János által szépnek,
aranyosnak nevezett leventéket tanította benne igazi értékekre. Egyik
prédikációjából (A
hazafias ifjú) idézek:
„Drága jó Fiaim! Miben áll a hazafiság? Nem szóbeszédben, mellveregetésben,
szavalásban, hanem cselekedetben. Vannak úgynevezett egynapos, két-háromnapos
hazafiak. Ezek március 15-én, október 6-án, hősök napján feltűzik a nemzetiszín
szalagot, mondanak esetleg egy-két pohárköszöntőt, azután isznak a haza
egészségére és vége a hazafiságnak egész esztendőre. Tudjátok, hogy kik az
igazi hazafiak? A
hétköznapi hazafiak, akik az egész esztendő minden áldott napján teljesítik
hivatásbeli kötelességüket, hétköznap éppúgy, mint ünnepnapon. Az
épület csak úgy állhat meg, ha minden téglája a maga helyén van és
beleilleszkedik az egészbe! A haza is csak úgy állhat fönn, ha minden egyes
polgára megállja a helyét és híven teljesíti mindazt, amivel az egész nemzetnek
tartozik. A test csak akkor ép, ha tagjai rendesen működnek, a nemzet is csak
akkor egészséges, ha az egyes polgárok szépen együttműködnek az igazság, jóság
szent nevében.
Az igazi hazafi
igyekszik minden tehetségét a köz javára használni. Önző,
kapzsi és erkölcstelen ember nem hazafi. Mikor Kolumbus Kristóf Amerikát
fölfedezte, használt a spanyol nemzetnek és egyúttal az egész emberiségnek.
Stephenson felfedezte a gőz alkalmazását és használt vele Angolországnak, de
egyúttal az egész emberiségnek is. Shakespeare mint angol, műveivel használt az
angol irodalomnak, de egyúttal egész Nyugat-Európának, melynek műveltségét
megóvta a pusztulástól. Szent Ferenc, mint olasz, használt Olaszországnak, de
az egész emberiségnek is.”
Bizonyára vannak, talán
nem is kevesen, akik minderre legyintenek: „unalmas papos beszéd!” Ámde nincsen
igazuk. Hiszen ha nem a köz javát szolgáljuk az év minden napján legjobb
tudásunk, tehetségünk szerint, mit sem érnek a március idusán elhangzó
szóvirágos, mellveregetős honmentő konferenciabeszédek. |
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika