2021. december 6. hétfő,
Miklós napja.
Kalendárium
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Isten legszebb meséje
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák


Az első karácsony, és azóta minden karácsony az Isten embereknek elmondott gyönyörű szép meséje.

Tanítják, hogy a mese nélkül nevelkedett gyermekek lelke sivár. A mese a szív levegője és napfénye. Istenem, meséld minden évben újra és újra nekem, nekünk, a jelenben élő és a jövőben élő embereknek Fiad születését, meséld a karácsonyt, melyet nekünk készítettél! Apánk meséit nem felejtjük el. Mennyei Atyánk, mesélj, a Te meséd igaz, jó, szép valóság és az életet jelenti nekünk!

Az első karácsony óta a betlehemi istálló és bármilyen emberi “istálló” nem istálló többé, mert ahol jelen van a megszületett Szeretet, ott a menny, ott az Isten. És ezért az első karácsony óta minden palota, kastély, toronyház, felhőkarcoló, kunyhó, templom vagy akár az emberi szív, ha nem születik meg benne a szeretet, csupán istálló.

Az első karácsony óta Jézusban Isten emberként vállalta ezt a világot, és élni kezdte emberi életünket. Az első karácsony óta ez a világ nem átkozott, hanem áldott! Az Istengyermek szívének dobbanásait anyja sem hallotta. Oly kicsiny a magzatnyi szív. De ez a szív első dobbanása óta szereti a világot. Földünket és életünket Isten szívéhez emeli.

Az első karácsony óta hihetjük, hogy az ember többé nincs a Földhöz kötve. Tér és idő rácsait szétfeszítette a Megtestesült Isten Fia. Örök sorsát veszendő sorsunkba szőtte, mulandóságunkat örökkévalóságába emelte. Az első karácsony óta mi emberek, istenképmások, rokonai lehetünk Istennek. “Aki teljesíti mennyei Atyám akaratát, az mind testvérem, nővérem és anyám” – mondja Jézus. (Mk 3,35)

Az első karácsony óta az ember továbbra is érzi, tapasztalja a világkatasztrófákat, háborúkat, ártatlanok szenvedését és gondolhatja, hogy ” az Isten is lehunyja a szemét”, ám éppen azóta hittel hihetjük: keserű tapasztalatunknál erősebb a tény, hogy Isten megtestesült Fiában kinyitotta a szemét. Emberszemmel látja könnyeinket, emberszívvel szenvedi szenvedéseinket és mondja: “Ne féljetek… Láttam a sátánt: mint a villám, úgy bukott le az égből…” (Lk 10,18)

Az első karácsony óta, ha valaki Istennel nem akar találkozni, az embert kell, hogy elkerülje… Őrjítő lehet ez annak, akit nem érdekel az Isten, tagadja és állítja: Nem láttam soha!.. – ám kénytelen tudomásul venni, hogy Jézus ezt mondja: “Bizony mondom nektek: amit e legkisebb testvéreim (a rászoruló emberek) közül eggyel is tettetek, velem tettétek… Amit nem tettetek eggyel is e legkisebbek (a rászoruló emberek) közül, velem nem tettétek.” (Mt 26,40)

Ám az is igaz, ha Istennel akarunk találkozni, oly “könnyű”, hiszen elég szeretni embertársainkat és akkor már Őt szeretjük és Ő emberszíveken át lép elénk. Az ember szívével közeledhet Istenhez, s amit szíve dobog, azt szája vallhatja: szeretlek, Uram! – Ő válaszol, szíve dobog szavaiban: “Szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket! ” (Jn 13,34) És nemcsak karácsony ünnepén…

Az első karácsony és azóta minden karácsony a szív ünnepe. Mi más lehetne, hiszen “Szeretet az Isten”.



Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007