 | | | 2025. december 22. hétfő,
Zénó napja. Kalendárium | 
December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi. ... | | | | 
Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár. ... | | 
Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.
Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna.
...
| | 
Ádvent első vasárnapja - 2025. november 30. ...
| | 
Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. ... | | 
Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.
Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni. ... | | 
Kosztolányi Dezső: Ádám
Most sokszor gondolok arcodra, Ádám,
Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem
S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán
Feléd lóbázom csüggeteg kezem.
Papagály s tigris közt csúf ember-állat,
...
| | 
Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Isten legszebb meséje |   | 
Az első karácsony, és azóta minden karácsony
az Isten embereknek elmondott gyönyörű szép meséje.
Tanítják, hogy a
mese nélkül nevelkedett gyermekek lelke sivár. A mese a szív levegője és
napfénye. Istenem, meséld minden
évben újra és újra nekem, nekünk, a jelenben élő és a jövőben élő embereknek
Fiad születését, meséld a karácsonyt, melyet nekünk készítettél! Apánk
meséit nem felejtjük el. Mennyei Atyánk, mesélj, a Te meséd igaz, jó, szép
valóság és az életet jelenti nekünk!
…
Az első
karácsony óta a betlehemi istálló és bármilyen emberi “istálló” nem istálló
többé, mert ahol jelen van a
megszületett Szeretet, ott a menny, ott az Isten. És ezért az
első karácsony óta minden palota, kastély, toronyház, felhőkarcoló, kunyhó,
templom vagy akár az emberi szív, ha nem születik meg benne a szeretet, csupán
istálló.
…
Az első
karácsony óta Jézusban Isten emberként vállalta ezt a világot, és élni kezdte
emberi életünket. Az első karácsony óta ez a világ nem átkozott, hanem áldott!
Az Istengyermek szívének dobbanásait anyja sem hallotta. Oly kicsiny a
magzatnyi szív. De ez a szív
első dobbanása óta szereti a világot. Földünket és életünket
Isten szívéhez emeli.
…
Az első
karácsony óta hihetjük, hogy az ember többé nincs a Földhöz kötve. Tér és idő
rácsait szétfeszítette a Megtestesült Isten Fia. Örök sorsát veszendő sorsunkba szőtte,
mulandóságunkat örökkévalóságába emelte. Az első karácsony
óta mi emberek, istenképmások, rokonai lehetünk Istennek. “Aki teljesíti
mennyei Atyám akaratát, az mind testvérem, nővérem és anyám” – mondja Jézus.
(Mk 3,35)
…
Az első karácsony óta az ember továbbra is érzi, tapasztalja a világkatasztrófákat,
háborúkat, ártatlanok szenvedését és gondolhatja, hogy ” az Isten is lehunyja a
szemét”, ám éppen azóta hittel hihetjük: keserű tapasztalatunknál erősebb a
tény, hogy Isten megtestesült
Fiában kinyitotta a szemét. Emberszemmel látja könnyeinket,
emberszívvel szenvedi szenvedéseinket és mondja: “Ne féljetek… Láttam a sátánt:
mint a villám, úgy bukott le az égből…” (Lk 10,18)
…
Az első karácsony óta, ha valaki Istennel nem akar találkozni, az embert kell,
hogy elkerülje… Őrjítő lehet ez annak, akit nem érdekel az Isten, tagadja és
állítja: Nem láttam soha!.. – ám kénytelen tudomásul venni, hogy Jézus ezt
mondja: “Bizony mondom nektek: amit
e legkisebb testvéreim (a rászoruló emberek) közül eggyel is tettetek, velem
tettétek… Amit nem tettetek eggyel is e legkisebbek (a rászoruló emberek)
közül, velem nem tettétek.” (Mt 26,40)
…
Ám az is igaz, ha Istennel akarunk találkozni, oly “könnyű”, hiszen elég szeretni embertársainkat és akkor már Őt
szeretjük és Ő emberszíveken át lép elénk. Az ember szívével
közeledhet Istenhez, s amit szíve dobog, azt szája vallhatja: szeretlek, Uram!
– Ő válaszol, szíve dobog szavaiban: “Szeressétek egymást, amint én szerettelek
titeket! ” (Jn 13,34)
És nemcsak karácsony ünnepén…
Az
első karácsony és azóta minden karácsony a szív ünnepe. Mi más lehetne, hiszen
“Szeretet az Isten”.
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika