2026. szeptember 7. hétfő,
Regina napja.
Kalendárium

1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. 

...

Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...

A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt.

...

Anne-Sophie Mutter  a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni.

A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét.

...

Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.

 

...

http://musicianswho.hu/wp-content/uploads/2015/05/operahaz1.jpg

1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit Budapesten az Operaház. Tervezésére nemzetközi pályázatot hirdettek 1873-ban. A bírálóbizottság Ybl Miklós tervét fogadta el. A nyitóelõadáson Erkel Bánk bán c. operájának elsõ felvonását és Hunyadi László c. operájának nyitányát, valamint Richard Wagner Lohengrin c. operájának elsõ felvonását mutatták be. 1980-ban kezdõdött az Operaház teljes felújítása, majd a 100. évfordulón - 1984. szeptember 27-én ? tartott díszelõadással nyitotta meg kapuit az újjáépített dalszínház.

...

A felső-ausztriai Ansfeldenben született. Apja, aki tanító volt, orgonán játszott a helyi templomban. Későbbi életére kihatással volt az egyrészt zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán családi légkör. Talán ennek tudható be, hogy a későbbiekben önmagával és műveivel folytonosan elégedetlen volt, és hogy kifejezetten visszahúzódó természet jellemezte. Apja korai halála után került be a templom kórusába, és bár rajongott a zenéért, és remekül játszott orgonán, valamint ...

Vaszary János (Budapest, 1899. január 1. – Madrid, 1963. november 20.) magyar színész, színigazgató, rendező, színműíró. Vaszary Piri színésznő bátyja, Vaszary Gábor író öccse.

...

Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár.

...

Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester.

...

 

Két nagy későromantikus zongoraverseny Karajan nagy felfedezettje, Krystian Zimerman, a Berlini Filharmonikusok és a század karmesteróriása, Herbert von Karajan előadásában. Schumann nem lett zongoravirtuóz, de maga után hagyott egy rendkívül népszerű versenyművet.

...

 A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb.

Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Isten legszebb meséje
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák


Az első karácsony, és azóta minden karácsony az Isten embereknek elmondott gyönyörű szép meséje.

Tanítják, hogy a mese nélkül nevelkedett gyermekek lelke sivár. A mese a szív levegője és napfénye. Istenem, meséld minden évben újra és újra nekem, nekünk, a jelenben élő és a jövőben élő embereknek Fiad születését, meséld a karácsonyt, melyet nekünk készítettél! Apánk meséit nem felejtjük el. Mennyei Atyánk, mesélj, a Te meséd igaz, jó, szép valóság és az életet jelenti nekünk!

Az első karácsony óta a betlehemi istálló és bármilyen emberi “istálló” nem istálló többé, mert ahol jelen van a megszületett Szeretet, ott a menny, ott az Isten. És ezért az első karácsony óta minden palota, kastély, toronyház, felhőkarcoló, kunyhó, templom vagy akár az emberi szív, ha nem születik meg benne a szeretet, csupán istálló.

Az első karácsony óta Jézusban Isten emberként vállalta ezt a világot, és élni kezdte emberi életünket. Az első karácsony óta ez a világ nem átkozott, hanem áldott! Az Istengyermek szívének dobbanásait anyja sem hallotta. Oly kicsiny a magzatnyi szív. De ez a szív első dobbanása óta szereti a világot. Földünket és életünket Isten szívéhez emeli.

Az első karácsony óta hihetjük, hogy az ember többé nincs a Földhöz kötve. Tér és idő rácsait szétfeszítette a Megtestesült Isten Fia. Örök sorsát veszendő sorsunkba szőtte, mulandóságunkat örökkévalóságába emelte. Az első karácsony óta mi emberek, istenképmások, rokonai lehetünk Istennek. “Aki teljesíti mennyei Atyám akaratát, az mind testvérem, nővérem és anyám” – mondja Jézus. (Mk 3,35)

Az első karácsony óta az ember továbbra is érzi, tapasztalja a világkatasztrófákat, háborúkat, ártatlanok szenvedését és gondolhatja, hogy ” az Isten is lehunyja a szemét”, ám éppen azóta hittel hihetjük: keserű tapasztalatunknál erősebb a tény, hogy Isten megtestesült Fiában kinyitotta a szemét. Emberszemmel látja könnyeinket, emberszívvel szenvedi szenvedéseinket és mondja: “Ne féljetek… Láttam a sátánt: mint a villám, úgy bukott le az égből…” (Lk 10,18)

Az első karácsony óta, ha valaki Istennel nem akar találkozni, az embert kell, hogy elkerülje… Őrjítő lehet ez annak, akit nem érdekel az Isten, tagadja és állítja: Nem láttam soha!.. – ám kénytelen tudomásul venni, hogy Jézus ezt mondja: “Bizony mondom nektek: amit e legkisebb testvéreim (a rászoruló emberek) közül eggyel is tettetek, velem tettétek… Amit nem tettetek eggyel is e legkisebbek (a rászoruló emberek) közül, velem nem tettétek.” (Mt 26,40)

Ám az is igaz, ha Istennel akarunk találkozni, oly “könnyű”, hiszen elég szeretni embertársainkat és akkor már Őt szeretjük és Ő emberszíveken át lép elénk. Az ember szívével közeledhet Istenhez, s amit szíve dobog, azt szája vallhatja: szeretlek, Uram! – Ő válaszol, szíve dobog szavaiban: “Szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket! ” (Jn 13,34) És nemcsak karácsony ünnepén…

Az első karácsony és azóta minden karácsony a szív ünnepe. Mi más lehetne, hiszen “Szeretet az Isten”.



Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007