2026. április 13. hétfő,
Ida napja.
Kalendárium

SZENT GYÖRGY HAVA  Bika
 

Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek.
...

 

Kassán született, 1900. április 11-én. 

Apja Grosschmid Sándor ügyvéd, a kisebbségi magyarság sorsáról írt könyvet az első világháború után. Öccse, Radványi Géza, a későbbi neves filmrendező a ...

Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás, anyja ...

 

Albán:
Krishti Ungjall! Vertete Ungjall!
Angol:
Christ is Risen! Indeed, He is Risen!
Arab:
Al Maseeh Qam! Haqqan Qam!
Cseh:
Kristus vstal zmrtvých! Skutečně vstal!
Dán:
Kristus er opstanden! Ja, sandelig opstanden!
...

Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester.

...

Névadója Sárkányölő Szent György, a lovagi erények megtestesítője. Ókeresztény eredetű szent, aki hitéért Diocletianus római császár idején, 303-ban szenvedett vértanúhalált. Magyarországon már az Árpád-házi királyaink idején is nagy tisztelet övezte. Szent György a magyar népi vallásosságban úgy él, mint a pásztorok, állattartók védőszentje. Napja előkelő helyet foglal el a jeles napok sorában. A néphit szerint Szent György napja a legszerencsésebb nap az egész naptárban. Egész Európában - hagyományosan nálunk is - a mezőgazdasági tavasz kezdeteként tartják számon.

...

 

 

ÉMILE ZOLA
(1840-1902)

Az olvasó embereknek a naturalizmus szó Zolát jelenti, és Zola nevéről mindenekelőtt a naturalizmus fogalma rémlik fel. Ez az olasznak született kisfiú francia klasszikusnak nőtt fel. Apja Dél-Franciaországban jó állást szerzett olasz mérnök volt.

...

Tristan Tzara (Moineşti, Bacău megye, 1896. április 16. – Párizs, 1963. december 25.) eredeti nevén Sami Rosenstock (felvett neve románul megszomorított országot jelent), román művész. Költő és esszéista, élete nagy részét Franciaországban töltötte.

...

Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. Manapság - és már régóta - meséit adják ki újra meg újra: idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. Ez pedig igen nagy gyűjtemény, hiszen 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt. Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már népmesének tűnik....

-Raffaello di Giovanni Santi, a reneszánsz szellem és a reneszánsz művészet egyik óriása 1483. április 6-án született, és harminchét év múlva ugyancsak április 6-án halt meg. Az általa megélt idő, a harminchét év, nagyon kevés egy teljes emberi életre. Raffaello azonban a kivételes tehetségek, a zsenik közé tartozott.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Húsvét üzenete
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Christus vincit, Christus regnat, Christus imperat: a halál fullánkját legyőző, a világot uraló és kormányzó Krisztus, amint idézett húsvéti körmeneti szakrális énekünk is hirdeti, örök ellensége a korunkban tomboló világhatalmi köröknek és barátja a teremtés csodáját állandóan átélőknek, feltámasztja nemzetünket mostani lelki-szellemi tetszhalott állapotából is, ha akarjuk, hiszen székely költőnk, Farcádi Sándor szavaival annyiszor „meg tudtuk tartani ezer poklon keresztül is magunkat".

„Megszólalván pedig az angyal, mondá az asszonyoknak: Ti ne féljetek, hiszen tudom, hogy Jézust keresitek, kit megfeszítettek: nincs itt, mert föltámadott, amint megmondotta.
Jertek és lássátok a helyet, ahová tették az Urat." – olvassuk az Evangéliumban (Mt 28, 5-6), ennek jeleként naponta megtapasztalva, hogy mintha világszerte egyre többen döbbennének rá, kik és miért feszítették keresztre – ahogyan Alföldi Géza alábbi verse is hirdeti – magát az „Írás"-t, az „Eszmé"-t a vér és pénz őrültjei.

Krisztus él!

Uram, én láttam a halálod.
Tudom, hogy az élet így véget ér.
És mégis hirdetem, Jézus, látod:
nem halt meg a Mester,
de százszor és ezerszer:
Krisztus él!

Átdöfhették lándzsával szíved,
Kifolyhatott a tiszta drága vér,
De itt hagytad ránk az örök hitet,
S bár többé nem látom,
De szent hittel állom:
Krisztus él!

Korán vigad kufár és bakó!
Hogy mindennek vége, csalfán remél,
Mert a lélek nem e világból való,
És a Mester lelke,
Az Írás, s az Eszme:
Krisztus él!

Golgota csak új hitek forrása.
Belőle új célok új sarja kél.
S nem borul rá a halál homálya,
Mert hitben és tettben,
Százszor fényesebben.
Krisztus él!

Nem haltál meg, halálba-űzött.
Egy-egy új Krisztus lett minden csepp vér!
S kit Golgotára az Isten küldött,
Nem halt meg a Mester,
De jobban s ezerszer:
Krisztus él!

Él, amint Farcádi Sándor verse (Új életnek kezdetén) is hirdeti:

Nyílzápor, kopja, kard, acéleső –
Kivettük dúsan mindenből a részünk!
Egyetlen, késő hun sziget – kicsiny
Népem – ugye azért mégis megéltünk?!

Sorsunk kiritkult, zászlónk rongy ugyan;
Az éjünk is süket s a nappalunk vak –
Sebaj! – csakhogy meg tudtuk tartani
Ezer poklon keresztül is magunkat!

Az Úr valamit akarhat velünk,
Hogy néprostáján át nem ejtett közbe.
E szent kegy szent hitét a csüggedés
– Vigyázzunk hát – tovább se törje össze!

Ez legyen a mi léleklendítőnk,
És sok sebünkre Isten-küldte balzsam;
Csodás ír, melytől lóra kap a holt,
S ajkán a hajrá ismét égre harsan!

Vihar jár még a székely ormokon,
S új vész lobbanthat lármafát előttünk,
De érzem, ha e hitben indulunk
Együttes életszárnyalásra: győztünk!

Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007