 | | | 2026. május 7. csütörtök, Gizella napja. Kalendárium | 
Május (Ősi magyar nevén, Ígéret hava) az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maiáról (Maia Majestas) kapta, aki egy ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. Az Ikrek havának is nevezik. ...
| |
1776. május 7-én született a Vas vármegyei Egyházashetyén Berzsenyi Dániel, akire ezúttal ódái közül a legvulkanikusabb hatásúval és legidőszerűbb tanításúval emlékezünk, meghatározva helyét irodalmunkban.
A MAGYAROKHOZ
Romlásnak indult hajdan erős magyar! Nem látod, Árpád vére miként fajul? ...
| | 15. A félelmetes Oz leleplezése "Utazóink odaléptek a Smaragdváros hatalmas kapujához, és becsöngettek. Többször is kellett csengetniük, míg a kaput kinyitották: ugyanaz a Kapuőrző Kulcsár állt előttük, akivel első ottjártukkor megismerkedtek. ... | | (Dés, 1649. máj. 10. - Nagyenyed, 1716 szept. 10.) református tanár. Désen kezdte tanulását 1654-ben. Ezt 1656-tól Gyulafehérvárt, 1658-tól ...
| |
Festő, neve 1868-ig Lieb, 1880-ig Munkácsi. Apja, a bajor eredetű Lieb Leó sótiszt volt Munkácson, anyja Reök Cecília. 1848-ban a család Miskolcra költözött. Munkácsy festői hajlama már kiskorában megnyilatkozott. Szülei korai halála után 1850-ben nagybátyjához, Reök István ügyvédhez került, aki a szabadságharc után hallgatásra kényszerítve, szerény viszonyok között élt Békéscsabán. A fiút 11 éves korában gyámja asztalosinasnak adta. Mestere durvaságai, a fenyítések okozta testi-lelki nyomorúság egész életére és kedélyére kihatott. Segédlevele megszerzése után Aradra ment. Nyomorgott, megbetegedett s visszatért nagybátyjához Gyulára. Lábadozása alatt rajzolni tanult Fischer ott élő német festőtől. ... | |
1554. október 20-án született Zólyom várában, Balassi János és Sulyok Anna elsőszülött gyermekeként.
Később egy öccse, Ferenc és két húga, Anna és Mária született még. Apja felső bányavidéki várkapitány, dúsgazdag báró, az ország egyik leggazdagabb és Lipót császár uralkodása alatt egyik legbefolyásosabb embere. Bálint neveltetését 1564-től Bornemisza Péter irányítja. 1565 őszétől Nürnbergben végzi alsóbb fokú iskoláit. Valószínűleg megfordul több külföldi egyetemen, vélhetően Padovában is. ... | |
A "Figaro házassága"-t 1786...
| | 
VAJDA JÁNOS (Pest, 1827. május 7.– Bp., 1897. január 17.): költő, író, publicista.
Gyermekkorát a mindig idillinek látott váli erdészházban töltötte, ahol apja, Vajda Endre az Ürményi-család birtokán főerdész volt. Székesfehérvárott és Pesten járt gimnáziumba. Pesten Vajda Péternél, a neves írónál, rokonánál lakott. Diákkorától írt verseket, eszményképe Petőfi volt. 1845-ben vándorszínésznek állt, de tizennégy hónap után csalódottan visszatért Válra. Rövid ideig nevelő volt, majd apja beajánlotta gazdatiszti gyakornoknak Alcsútra, a mintagazdaságba. ... | | 
A máig "sztár-filozófusnak" számító német bölcselő életét és munkásságát elemző legújabb monográfia a Szegedi Tudományegyetem oktatóinak tollából. A monumentális kötet részletesen elemzi a Nyugat alkonya mellett a filozófus többi művét, valamint átfogó képet ad a XX. Század első fele Németországának szellemi életéről. ... | |
Német zeneszerző, operaszövegkönyv író, zeneköltő, esztéta. Önző, ellenállhatatlan, forradalmár, arrogáns és zseniális muzsikus. Megteremtette a költészet, zene és színház egységét: az összművészetet. Mottója: „A világ tartozik nekem mindazzal, amire vágyom”. ...
| | Krúdy Gyula 1878. október 21-én született Nyíregyházán. Apja, Krúdy Gyula jómódú nyíregyházi ügyvéd; anyja, Csákányi Júlia szobalány. Krúdyt törvénytelen gyerekként anyakönyvezték, szülei csak 1895-ben, tizedik gyermekük születése után házasodtak össze. ... | | 
1902. május 19-én Párizsban az európai államok egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a Madarak és Fák Napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk írt elő. Megünneplésének napja változó. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Húsvét üzenete | | 
Christus vincit, Christus regnat, Christus imperat: a halál fullánkját legyőző, a világot uraló és kormányzó Krisztus, amint idézett húsvéti körmeneti szakrális énekünk is hirdeti, örök ellensége a korunkban tomboló világhatalmi köröknek és barátja a teremtés csodáját állandóan átélőknek, feltámasztja nemzetünket mostani lelki-szellemi tetszhalott állapotából is, ha akarjuk, hiszen székely költőnk, Farcádi Sándor szavaival annyiszor „meg tudtuk tartani ezer poklon keresztül is magunkat".
„Megszólalván pedig az angyal, mondá az asszonyoknak: Ti ne féljetek, hiszen tudom, hogy Jézust keresitek, kit megfeszítettek: nincs itt, mert föltámadott, amint megmondotta. Jertek és lássátok a helyet, ahová tették az Urat." – olvassuk az Evangéliumban (Mt 28, 5-6), ennek jeleként naponta megtapasztalva, hogy mintha világszerte egyre többen döbbennének rá, kik és miért feszítették keresztre – ahogyan Alföldi Géza alábbi verse is hirdeti – magát az „Írás"-t, az „Eszmé"-t a vér és pénz őrültjei.
Krisztus él!
Uram, én láttam a halálod. Tudom, hogy az élet így véget ér. És mégis hirdetem, Jézus, látod: nem halt meg a Mester, de százszor és ezerszer: Krisztus él!
Átdöfhették lándzsával szíved, Kifolyhatott a tiszta drága vér, De itt hagytad ránk az örök hitet, S bár többé nem látom, De szent hittel állom: Krisztus él!
Korán vigad kufár és bakó! Hogy mindennek vége, csalfán remél, Mert a lélek nem e világból való, És a Mester lelke, Az Írás, s az Eszme: Krisztus él!
Golgota csak új hitek forrása. Belőle új célok új sarja kél. S nem borul rá a halál homálya, Mert hitben és tettben, Százszor fényesebben. Krisztus él!
Nem haltál meg, halálba-űzött. Egy-egy új Krisztus lett minden csepp vér! S kit Golgotára az Isten küldött, Nem halt meg a Mester, De jobban s ezerszer: Krisztus él!
Él, amint Farcádi Sándor verse (Új életnek kezdetén) is hirdeti:
Nyílzápor, kopja, kard, acéleső – Kivettük dúsan mindenből a részünk! Egyetlen, késő hun sziget – kicsiny Népem – ugye azért mégis megéltünk?!
Sorsunk kiritkult, zászlónk rongy ugyan; Az éjünk is süket s a nappalunk vak – Sebaj! – csakhogy meg tudtuk tartani Ezer poklon keresztül is magunkat!
Az Úr valamit akarhat velünk, Hogy néprostáján át nem ejtett közbe. E szent kegy szent hitét a csüggedés – Vigyázzunk hát – tovább se törje össze!
Ez legyen a mi léleklendítőnk, És sok sebünkre Isten-küldte balzsam; Csodás ír, melytől lóra kap a holt, S ajkán a hajrá ismét égre harsan!
Vihar jár még a székely ormokon, S új vész lobbanthat lármafát előttünk, De érzem, ha e hitben indulunk Együttes életszárnyalásra: győztünk! |
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |