 | | | 2025. május 12. hétfő, Pongrác napja. Kalendárium | 
Május (Ősi magyar nevén, Ígéret hava) az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maiáról (Maia Majestas) kapta, aki egy ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. Az Ikrek havának is nevezik. ...
| | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is megköszöntötték.
Angliában az 1600-as években, a kereszténység elterjedésével, az ünnep vallási színezetet is kapott. Akkoriban a húsvétot követő negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az édesanyák ünnepét. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás előtt külön erre a napra elkészítették az anyák sütijét, az édesanyák számára. ... | | 
VAJDA JÁNOS (Pest, 1827. május 7.– Bp., 1897. január 17.): költő, író, publicista.
Gyermekkorát a mindig idillinek látott váli erdészházban töltötte, ahol apja, Vajda Endre az Ürményi-család birtokán főerdész volt. Székesfehérvárott és Pesten járt gimnáziumba. Pesten Vajda Péternél, a neves írónál, rokonánál lakott. Diákkorától írt verseket, eszményképe Petőfi volt. 1845-ben vándorszínésznek állt, de tizennégy hónap után csalódottan visszatért Válra. Rövid ideig nevelő volt, majd apja beajánlotta gazdatiszti gyakornoknak Alcsútra, a mintagazdaságba. ... | |
1776. május 7-én született a Vas vármegyei Egyházashetyén Berzsenyi Dániel, akire ezúttal ódái közül a legvulkanikusabb hatásúval és legidőszerűbb tanításúval emlékezünk, meghatározva helyét irodalmunkban.
A MAGYAROKHOZ
Romlásnak indult hajdan erős magyar! Nem látod, Árpád vére miként fajul? ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
István, a király vallásos ember volt | | 
l983.augusztus 20-án a városligeti Királydombon több, mint
százezer néző ismerhette meg, fedezhette fel újra Istvánt, a magyarok első
királyát. l984 tavaszán moziban nézhették végig a rockoperában előadott
történetet, majd azóta ki tudja hány millióan s hányadszor, a televízióban
csodálkozhattak rá Istvánra, a királyra. Vajon, aki látta vagy látja a
rockoperát, feltűnik-e neki, hogy István király 23-szor szólal meg. 11
alkalommal az emberekhez beszél, 12 alkalommal az Istenhez szól: imádkozik. Az
embereknek 33 sorban mondja el gondolatait, imádsága emellett azonban 111 sor.
Túlzó az arány? A rockopera szerzői tévedtek talán, amikor így mutatják be a
magyarok királyát?
Nem tévedtek! Helyesen adják István szájába ezt a mondatot:
NINCS MÁS ÚT, CSAK ISTEN ÚTJA! Aki ezt vallja, azt lenyűgözi a felismert és a
hitben elismert Isten. Azt érzi, hogy az Isten választotta. Élete Istennel való
személyes kapcsolattá alakul, és ez a kapcsolat határozza meg gondolatait,
szavait, tetteit. Az ilyen ember vallásos ember. István király történetírói
olyan embernek mutatják be, mint aki a vallásosság erényének tetteit
rendszeresen gyakorolja.
Rendszeresen imádkozott, sőt éjszakánként órákat töltött oltár
előtt a templomban. Gyakran böjtölt. Álruhában kereste fel a szegényeket s alamizsnát
osztott nekik. Istentiszteleteken vett részt. Kész volt áldozatot hozni
hitéért. Öt gyermeke halálát áldozatként fogadta el. A római katolikus egyház
István király vallásosságát úgy ismerte el, hogy szentté avatta. Az egyház
ezzel állítja, hogy szent élete a mennybe juttatta. Eszménykép lehet és legyen
az emberek előtt, a magyar nép előtt. Életét áthatotta az ima, a böjt, a miséken
való részvétel. Mindenben népe jólétét kívánta előmozdítani. Az embereket
szolgálva szerette az Istent.
Falvakat, vármegyéket szervezett és ugyanakkor a szellemi, lelki
központokat is kialakítja plébániák és püspökségek alapításával. Írni, olvasni
taníttatja népét. Iskolákat, templomokat építtet. Politikai szövetségekkel
biztosítja hazája történelmi létét, népe hitét a kereszténységbe kapcsolja.
Halálos ágyán hazáját, szeretett népét Jézus Krisztus édesanyjának, Máriának
oltalmába ajánlja. - A rockopera szerzői tehát a
valóságnak megfelelően mutatják be Szent Istvánt, amikor a 144 sort kitevő
szavaiból 111 sor imádságként hangzik fel ajkáról, szívéből.
István király jelleme azért nyer számtalan ember értékelésében
tetszést, mert fénylőn ragyog elő jelleméből a hazaszeretet. A jó és rossz
küzdelmében a jó győz. Helyesen dönt, amikor a vérségi kötődések és lelki
kapcsolatok közötti ütközésekben kell döntést hoznia. Vallásosságát nem szennyezi be
érdekeinek árnyékával. István királyban a vallásosság embert nemesítő
erejével és a történelmet alakító igazságosság értékével jelenik meg.
Tisztelettel ünnepeljük István királyt. Eszmény ő, mint vallásos
ember. Itthon érezte magát a Földön és otthont remélt az Égben. |
| | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |