 | | | 2026. szeptember 6. vasárnap, Zakariás napja. Kalendárium | 
1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. ... | | 
Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...
| | 
A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt. ... | | Anne-Sophie Mutter a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni. A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét. ... | | 
Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.
... | | 
1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit Budapesten az Operaház. Tervezésére nemzetközi pályázatot hirdettek 1873-ban. A bírálóbizottság Ybl Miklós tervét fogadta el. A nyitóelõadáson Erkel Bánk bán c. operájának elsõ felvonását és Hunyadi László c. operájának nyitányát, valamint Richard Wagner Lohengrin c. operájának elsõ felvonását mutatták be. 1980-ban kezdõdött az Operaház teljes felújítása, majd a 100. évfordulón - 1984. szeptember 27-én ? tartott díszelõadással nyitotta meg kapuit az újjáépített dalszínház. ... | | 
A felső-ausztriai Ansfeldenben született. Apja, aki tanító volt, orgonán játszott a helyi templomban. Későbbi életére kihatással volt az egyrészt zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán családi légkör. Talán ennek tudható be, hogy a későbbiekben önmagával és műveivel folytonosan elégedetlen volt, és hogy kifejezetten visszahúzódó természet jellemezte. Apja korai halála után került be a templom kórusába, és bár rajongott a zenéért, és remekül játszott orgonán, valamint ...
| | 
Vaszary János (Budapest, 1899. január 1. – Madrid, 1963. november 20.) magyar színész, színigazgató, rendező, színműíró. Vaszary Piri színésznő bátyja, Vaszary Gábor író öccse. ... | | 
Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár. ... | | 
Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester. ... | | 
Két nagy későromantikus zongoraverseny Karajan nagy felfedezettje, Krystian Zimerman, a Berlini Filharmonikusok és a század karmesteróriása, Herbert von Karajan előadásában. Schumann nem lett zongoravirtuóz, de maga után hagyott egy rendkívül népszerű versenyművet. ... | | A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb. Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
István, a király vallásos ember volt | | 
l983.augusztus 20-án a városligeti Királydombon több, mint
százezer néző ismerhette meg, fedezhette fel újra Istvánt, a magyarok első
királyát. l984 tavaszán moziban nézhették végig a rockoperában előadott
történetet, majd azóta ki tudja hány millióan s hányadszor, a televízióban
csodálkozhattak rá Istvánra, a királyra. Vajon, aki látta vagy látja a
rockoperát, feltűnik-e neki, hogy István király 23-szor szólal meg. 11
alkalommal az emberekhez beszél, 12 alkalommal az Istenhez szól: imádkozik. Az
embereknek 33 sorban mondja el gondolatait, imádsága emellett azonban 111 sor.
Túlzó az arány? A rockopera szerzői tévedtek talán, amikor így mutatják be a
magyarok királyát?
Nem tévedtek! Helyesen adják István szájába ezt a mondatot:
NINCS MÁS ÚT, CSAK ISTEN ÚTJA! Aki ezt vallja, azt lenyűgözi a felismert és a
hitben elismert Isten. Azt érzi, hogy az Isten választotta. Élete Istennel való
személyes kapcsolattá alakul, és ez a kapcsolat határozza meg gondolatait,
szavait, tetteit. Az ilyen ember vallásos ember. István király történetírói
olyan embernek mutatják be, mint aki a vallásosság erényének tetteit
rendszeresen gyakorolja.
Rendszeresen imádkozott, sőt éjszakánként órákat töltött oltár
előtt a templomban. Gyakran böjtölt. Álruhában kereste fel a szegényeket s alamizsnát
osztott nekik. Istentiszteleteken vett részt. Kész volt áldozatot hozni
hitéért. Öt gyermeke halálát áldozatként fogadta el. A római katolikus egyház
István király vallásosságát úgy ismerte el, hogy szentté avatta. Az egyház
ezzel állítja, hogy szent élete a mennybe juttatta. Eszménykép lehet és legyen
az emberek előtt, a magyar nép előtt. Életét áthatotta az ima, a böjt, a miséken
való részvétel. Mindenben népe jólétét kívánta előmozdítani. Az embereket
szolgálva szerette az Istent.
Falvakat, vármegyéket szervezett és ugyanakkor a szellemi, lelki
központokat is kialakítja plébániák és püspökségek alapításával. Írni, olvasni
taníttatja népét. Iskolákat, templomokat építtet. Politikai szövetségekkel
biztosítja hazája történelmi létét, népe hitét a kereszténységbe kapcsolja.
Halálos ágyán hazáját, szeretett népét Jézus Krisztus édesanyjának, Máriának
oltalmába ajánlja. - A rockopera szerzői tehát a
valóságnak megfelelően mutatják be Szent Istvánt, amikor a 144 sort kitevő
szavaiból 111 sor imádságként hangzik fel ajkáról, szívéből.
István király jelleme azért nyer számtalan ember értékelésében
tetszést, mert fénylőn ragyog elő jelleméből a hazaszeretet. A jó és rossz
küzdelmében a jó győz. Helyesen dönt, amikor a vérségi kötődések és lelki
kapcsolatok közötti ütközésekben kell döntést hoznia. Vallásosságát nem szennyezi be
érdekeinek árnyékával. István királyban a vallásosság embert nemesítő
erejével és a történelmet alakító igazságosság értékével jelenik meg.
Tisztelettel ünnepeljük István királyt. Eszmény ő, mint vallásos
ember. Itthon érezte magát a Földön és otthont remélt az Égben. |
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |