 | | | 2026. január 5. hétfő, Simon napja. Kalendárium |
Weöres Sándor: Újévi jókívánságok
Pulyka melle, malac körme liba lába, csőre – Mit kívánjak mindnyájunknak az új esztendőre?
Tiszta ötös bizonyítványt*, tiszta nyakat, mancsot nyárra labdát, fürdőruhát, télre jó bakancsot. Tavaszra sok rigófüttyöt, hóvirág harangját, őszre fehér új kenyeret, diót, szőlőt, almát.
A fiúknak pléh harisnyát, ördögbőr nadrágot, a lányoknak tűt és cérnát, ...
| | 
Január (régiesen Januárius, ősi magyar nevén Fergeteg hava) az év első, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Janusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava. A 18. században a magyar nyelvújítók a januárnak a zúzoros nevet adták. ... | | 
Aki magyarul azt mondja: költő — mindenekelőtt Petőfire gondol. Attól kezdve, hogy belépett az irodalomba, szüntelenül jelen van. Példakép és mérce. Lehetett és lehet szolgaian utánozni, lehetett és lehet kerülni mindent, ami az ő modorára emlékeztet, de nem lehet megkerülni: aki magyarul verset ír, az valahogy viszonylik Petőfihez. A róla írt kritikák, cikkek, tanulmányok, könyvek könyvtárat tesznek ki, és minden korban új szempontokból új mondanivalókat tesznek hozzá a hagyományhoz. Verseinek egy része nemcsak közismert, de olyan népdallá vált, amelyről sokan azt sem tudják, hogy Petőfi írta, holott mindiglen is ismerték. Nem lehet úgy magyarul élni, hogy az ember ne tudja kívülről a Petőfi-versek számos sorát. S mindehhez ő a legvilághíresebb magyar költő: ha valamelyest művelt külföldinek azt mondják: magyar irodalom — akkor mindenekelőtt Petőfi jut az eszébe. ... | | 
Megérte ezt az évet is, Megérte a magyar haza, A vészes égen elborult, De nem esett le csillaga. Meg van vagdalva, vérzik a kezünk, De még azért elbirjuk fegyverünk, ...
| | 
Szentegyedi és czegei gróf Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő.
...
| | 
Hej emberek! Markomban sűrű fekete vérrel telt kupa! Ezzel köszönt rátok egy rongyos, világgá űzött árva kobzos utolsó Koppány-unoka! Borra nem telt. Így hát kupámat ...
| | 
Tél közepén, az év 22. napján van a Magyar Kultúra Napja, és egyben a magyar Himnusz születésnapja, méghozzá a száznyolcvanötödik. A fellelhető ...
| | 
A magyar himnusz szövegét Kölcsey Ferenc (1790–1838), a reformkor egyik nagy költője írta 1823-ban, és először 1828-ban jelentette meg.
A Himnusz zenéjét Erkel Ferenc (1810–1893), zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amikor a nemzeti dal zenéjére kiírt pályázaton, az „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jeligéjű pályázatával első díjat nyert, a többek közt Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede által is megtisztelt zsűri döntésének köszönhetően. A Himnuszt a budapesti Nemzeti Színház mutatta be 1844-ben. 1903 előtt az állami himnusz Joseph Haydn „Gott erhalte” című műve, az osztrák császári himnusz volt. A magyar himnusz az egyetlen állami himnusz a világon, amelyet 1990-ig semmilyen törvény, sem uralkodó, kormány vagy országgyűlés nem tett kötelező érvényűvé. Maga a magyar nemzet tette saját himnuszává. 1903-ban az országgyűlés csak elismerte hivatalosságát. 1903-ban a magyar országgyűlés elfogadott egy 2 paragrafusból álló törvényjavaslatot, „az egységes magyar nemzet himnuszáról” Ennek 1.§ szerint :„Kölcsey himnusza az egységes magyar nemzet himnuszává nyilvánítattatik”, a 2.§ pedig meghatározta, hogy a törvény 1903. augusztus 20.-tól lép hatályba. Ezt a törvényt azonban I. Ferenc József magyar király soha nem szentesítette. Egy anekdota szerint a szocializmus idején Rákosi Mátyás pártfőtitkár megbízta Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt egy másik, „szocialista” himnusz szerzésével, amely szerinte a címerhez hasonlóan, változtatásra szorult. Kodály Zoltán megjegyzése erre annyi volt: „Minek új? Jó nekünk a régi himnusz.” Ezzel az új himnusz témája lekerült a napirendről Azóta a Himnusszal szembeni leggyakoribb kritika, hogy túl komor, kevéssé ösztönöz cselekvésre. „Beszéltem egy pár sportolóval, akik azt mondták, hogy egy döntő előtt a legsúlyosabb próbatétel túlélni a Himnuszt. Azt mesélték, hogy ha egy amerikaival kerülnek össze, akkor azt érzik, hogy az ő himnuszuk csak úgy nyomja az erőt, ők meg csak állnak és… Előre sírunk-rívunk. Majd az Isten megsegít, majd csinál valamit…” ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Advent négy hete nekem nem elég | | 
Advent, eljövetel, eljött az emberekhez Isten. Négy hétig,
kivételesen az idén 3 hétig várjuk születése napját. " Az Ige
testté lett, és közöttünk lakozott. " (Jn 1,14) Az Isten Fia a
judeai Betlehemben született. Édesanyja a názáreti Mária. Mellette volt József,
az ács, majd pásztorok jöttek, később bölcs királyok és megajándékozták az
újszülött Gyermeket. Imádták Őt.
Napjainkban a közel 8 milliárd emberből sok-sok millió
keresztény ember az ő születésnapjára készül, karácsonyra 4 héten át. 4 hét?
Napjainkban 3. Nekem ez nem elég. Ő nemcsak eljött, hanem és újra jön,
"megszületik", eljön bármelyik órában, bármelyik emberhez. Ő
ígérte: " Ahol ugyanis ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben,
ott vagyok közöttük. " (Mt18,20) Igen, a családunkban, barátaink
között, imaközösségben nevében együtt vagyunk, Ő jelen van. Ma. Most. Nem hiába
hívjuk, várjuk. Titokzatosan, de valóságosan. Ő mondja: " Aki
szeret engem, megtartja tanításomat. Atyám is szeretni fogja őt, hozzá megyünk
és benne fogunk lakni. " (Jn 14,23)
Az első karácsony éjszakáján, amikor édesanyja ölelte, József, a
pásztorok és bölcsek érinthették kicsiny kezét, nem irigylem őket. Miért? Mi
történik napjainkban? Testét adja ételül, vérét italul.Ilyet csak maga az Isten
találhatott ki és cselekszi meg. Az Utolsó Vacsorán apostolaival együtt volt,
és következőket tette és mondta, amint ezt a jelenlévő Máté apostol
leírta: " Miközben ettek, Jézus fogta a kenyeret, áldást mondott,
megtörte, és odaadta tanítványainak e szavakkal: "Vegyétek és egyétek, ez
az én testem." Aztán fogta a kelyhet, hálát adott és odaadta nekik ezekkel
a szavakkal: "Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, az
újszövetségé, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára. (Mt 26) Az
ugyancsak jelenlévő Lukács apostol még hozzá teszi: " Ezt tegyétek
az én emlékezetemre. " (Lk42,19) --- Igen, ez történik a
katolikus miséken és hasonló más keresztyén egyházak istentiszteletén. Aki
áldozik, aki az úrvacsorában részesül abban jelen lesz -részünkre
elképzelhetetlen módon- Jézus Krisztus. Eljön, nem hiába várjuk. Eljön,
várakozásunk nem hiábavaló.
Karácsony. December 25. Isten Fiának születésnapja. Eljött és
szüntelen jön. Ezért nem elég nekem, hogy csak 4 hétig várjuk születése napját.
Nekem minden nap advent, hiszen csak elég, ha az Ő nevében együtt vagyok imában
enyéimmel.
És tisztelt, kedves Olvasóimnak elég a 4, az idén a 3 hét? Elég
az ajándékozás gondja (mit adok, mit kapok?) a reklámok ostromló zaja? Vagy
kell a csönd, az érthetetlen valóság: Isten emberré lett, eljött, és eljön és
napjainkban is igaz, amit kínszenvedése, feltámadása után, mennybemenetele
előtt mondott: " Én íme, én veletek vagyok mindennap a világ
végéig! " (Mt 28,20) |
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |