2025. július 12. szombat,
Izabella, Dalma napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

 George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak.

...
 Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte.

...
 Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését.
...

 "Minden idők legnagyobb norvég írója az 1920-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Knut Hamsun, az impresszionista próza első számú mestere. Fő művét, egyben legismertebb alkotását találjuk ebben a kötetben. Az őserőt sugárzó remekmű az emberi fennmaradás és megélhetés lehetőségeit vizsgálja. A regény az ugart feltörő, otthont és családot teremtő paraszt házaspár kemény emberségének, büszke tragikumának történetét mutatja be. A lebilincselő elbeszélés kortól, politikától, minden befolyástól mentes és független, örök időkre szóló érvényes példát ad az emberi megmaradás, méltóság, a lehetséges kiteljesedés, az emberhez egyedül méltó élet lehetőségéről."

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Címer és trikolor
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Megszületett az első arany! – sóhajtott fel az egyik barátom.

Nem tudom, melyik a beszédesebb;  maga a tény, hogy ilyen sok nap után a világ egyik legjelentősebb sportnemzete csak az olimpiai játékok utolsó körében szerez aranyt, vagy maga ez a fáradt és lemondó sóhaj. Sokáig nem volt bennem elég erő ezen gondolkodnom.

Számomra maga a látvány volt a legfelemelőbb. Nem a célbaérés pillanata, hanem annak a fiatalembernek a látványa, aki a haját nemzetiszín szalaggal kötötte meg homlokán a szentkoronás címerrel.

A látvány azért fontos, mert jelképezhetné az egész magyarságot. Egy életerős fiatalember, aki legyőzi a világot, s magyarságát példamutató módon kinyilvánítja.

                                                             

                                                     

Nyilatkozata megdöbbentett. Öröm és boldogság megható elegye, s benne az örök magyar kollektivitás és transzcendens életérzés.

Teljesítményét a tragikus körülmények közt elhunyt nagyszerű bajnokunknak, Kolonincs Györgynek köszöni, akiről vallja, hogy az égből segítette őt a győzelmet megelőző pillanatig. Utána elengedte a kezét arra a néhány lapátmerítésre, amikor a győzelem már egyértelművé vált.

Természetesen ez a huszonöt esztendős szegedi fiatalember nem álszerénységből nyilatkozott így. Minden szavát hitelesítette boldogsága és emberi méltósága. És természetesen a magyarsága.

                                            

                                                 

Óhatatlanul az irodalmat rajongásig szerető embernek a magyar történelem világelső bajnokai jutnak eszébe Toldi Miklóstól Kinizsiig, Kundtól Turi Daniig, Szabó Dezső és Nyirő József által megőrzött székely embercsodákig.

Mikor Arany újrateremti Toldi Miklós robosztus nagyságát, egy egész nemzetet jelképezett vele. Egy szent ideáiban botladozó nemzetet, kinek erkölcsisége, hazaszeretete, mély istenhite a világ legtetejére emeli.

Jó volt látnom ezt a győzelmet, hiszen annak a kártékony és magyarfaló organizmusnak, amely hatvan éve belülről emészti fel ezt a nemzetet, mára a konzumidiótizmust álmodta egy heroikus, istenfélő és istenszerető magyarság helyébe.

Vajda Attila olimpiai aranyat nyert elsőként ezen a pekingi ködös nyáron. Magyar trikolorral és szentkoronával a homlokán, kegyelettel és hittel. Jegyezzük meg ezt a nevet, mert ma Ő a magyarság élő jelképe!

                                                                         

 

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007