 | | | 2026. szeptember 1. kedd, Egyed, Egon napja. Kalendárium | 
1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. ... | | 
Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...
| | 
A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt. ... | | Anne-Sophie Mutter a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni. A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét. ... | | 
Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.
... | | 
1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit Budapesten az Operaház. Tervezésére nemzetközi pályázatot hirdettek 1873-ban. A bírálóbizottság Ybl Miklós tervét fogadta el. A nyitóelõadáson Erkel Bánk bán c. operájának elsõ felvonását és Hunyadi László c. operájának nyitányát, valamint Richard Wagner Lohengrin c. operájának elsõ felvonását mutatták be. 1980-ban kezdõdött az Operaház teljes felújítása, majd a 100. évfordulón - 1984. szeptember 27-én ? tartott díszelõadással nyitotta meg kapuit az újjáépített dalszínház. ... | | 
A felső-ausztriai Ansfeldenben született. Apja, aki tanító volt, orgonán játszott a helyi templomban. Későbbi életére kihatással volt az egyrészt zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán családi légkör. Talán ennek tudható be, hogy a későbbiekben önmagával és műveivel folytonosan elégedetlen volt, és hogy kifejezetten visszahúzódó természet jellemezte. Apja korai halála után került be a templom kórusába, és bár rajongott a zenéért, és remekül játszott orgonán, valamint ...
| | Miért adtad mély tekintetünket, hogy jövőnket sejtse szüntelen, s ne ringasson üdvösségbe minket földi boldogság, se szerelem? Miért adtad, végzet, azt az érzést, mely a furcsa forgatagon át kémlelőn egymás szemébe néz és ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Nemzedékem II. | | Nem
megyünk el szó nélkül veszteségeink mellett.
Minket is minden utolért, nem tértünk ki
semmi elől, mentünk, ki hogyan tudott, olykor
bukdácsolva is az úton, s volt, akinek útközben már nem volt több
menedék, s néhányunkra túl hamar ráhajolt a bánat,
a megörökölt veszteség, s bűneinkre, hibáinkra, ha van is
magyarázat, csak fönt lehet bocsánat… Belenőttünk egy rendbe, s úgy tűnt, hogy
jó irányba visz a szél, munka,
becsület és elkötelezettség szép reménysége volt a társunk útjainkon, amíg felettünk „az évek múltak,
mint a percek”, s utánunk felnőhettek békében az újabb,
különös nemzedékek, kik azóta messze szálltak, s szemükben már
nincsenek miértek. Sokan beleőszültek közülünk a reménytelen
kényelembe, s megvárta őket a súlyos idő, a kórház és
a névtelen temetők… S most
arra riadsz, hogy lassan elfogyunk, s fogytán a levegő is körülöttünk, s nincsen más menedékünk,
mint a múltunk, a bevallatlan, s mégis letagadhatatlan
biztos örökség, amit így
a vége felé vállalnunk kell végre,
mert mellettünk a fantasztikum távlataiba téved az, aki
tükreinkbe belenéz. Mi még pontosan látunk titeket, s égben
lebegő motivációitokat, mint a semmibe meredő léggyökereket, és
sejtjük közben, hogy mindig meglepő lesz nektek, ha a
sorok között valami
régit felismertek, s végtelen
lehet az gondolatmenet, amely halhatatlan
hagyományainkhoz visszavezet.
Ideje van hát a megállásnak, s szétnézve
ebben a hazában, égre tárt karokkal, tiszta tekintettel
megölelni egymást bátran…
2022-07-04
 |
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |