 | | | 2025. május 13. kedd, Szervác, Imola napja. Kalendárium | 
Május (Ősi magyar nevén, Ígéret hava) az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maiáról (Maia Majestas) kapta, aki egy ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. Az Ikrek havának is nevezik. ...
| | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is megköszöntötték.
Angliában az 1600-as években, a kereszténység elterjedésével, az ünnep vallási színezetet is kapott. Akkoriban a húsvétot követő negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az édesanyák ünnepét. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás előtt külön erre a napra elkészítették az anyák sütijét, az édesanyák számára. ... | | 
VAJDA JÁNOS (Pest, 1827. május 7.– Bp., 1897. január 17.): költő, író, publicista.
Gyermekkorát a mindig idillinek látott váli erdészházban töltötte, ahol apja, Vajda Endre az Ürményi-család birtokán főerdész volt. Székesfehérvárott és Pesten járt gimnáziumba. Pesten Vajda Péternél, a neves írónál, rokonánál lakott. Diákkorától írt verseket, eszményképe Petőfi volt. 1845-ben vándorszínésznek állt, de tizennégy hónap után csalódottan visszatért Válra. Rövid ideig nevelő volt, majd apja beajánlotta gazdatiszti gyakornoknak Alcsútra, a mintagazdaságba. ... | |
1776. május 7-én született a Vas vármegyei Egyházashetyén Berzsenyi Dániel, akire ezúttal ódái közül a legvulkanikusabb hatásúval és legidőszerűbb tanításúval emlékezünk, meghatározva helyét irodalmunkban.
A MAGYAROKHOZ
Romlásnak indult hajdan erős magyar! Nem látod, Árpád vére miként fajul? ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Az emlékezet lelke | | Mennyit
tudunk egymásról valójában, s
mennyi marad homályos sejtés csupán?
Éveink egybenyitott ajtók, ugyanaz a hely, ugyanaz a szó, ugyanaz az emlékezet emeli lelkünket a múlt magasába, ugyanolyan szív repes minden gondolatban, melynek varázslatában egymásra ismerünk, s megkíséreljük néven nevezni, s
áthevíteni a végtelen egybenyitott termeit, ahol a
jövő a jelenbe, s a jelen a múltba karol, s
szívünk emlékezete, s végtelenül áramló
gondolatfolyók vezetik haza szavainkat, hol minden
összetartozó.
Egybenyílik szív, ész, gondolat,
összefűznek éveink, ugyanazok az erdők, hegyek, élők, s látszólag élettelenek, de mindenikben
valamely lélek bizsereg, hogy tovanyújtsa a teret, ahol
lüktet az a szeretet, mely készre írat műveket: zenét,
képet, verseket, s ugyanaz a lehelet lengi át az
éveket, mint retteneteink után a békés csöndeket.
Ugyanaz a szív, ugyanaz a szeretet, mely
megfegyelmez minden konok erőt, csillapítja az akarat
lázgörcseit, s megfékezi az ember-ördög gyilkos
retteneteit, ugyanaz az erős szeretet, mely megtart
hegyeket mozdító hiteket, s felépíti örökös
romjaiból a reményt, ugyanaz
ma, holnap, s holnapután, s ott van egybenyíló életünk végtelenbe futó terein…
2022-12-31
 |
| | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |