2024. december 10. kedd,
Judit napja.
Kalendárium
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Rettenetes virágének
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

...Én nem tudok szebbet elképzelni, mint mi ketten -,
ha átírnád a roppant törvényt, mely itt leng felettem.

Jöhetett eddig bármi rossz, s lehetett cudar a múltam,
vigaszom, hogy feloldozásodba, óvó karodba bújtam.

S lehet még oly idő, bizonyítéka a szűkmarkú világnak:
ha megindulnak a hegyek, én akkor is Téged vigyázlak.

...mert volt már, hogy a legszebb hit is megbicsaklott, -
s ki tudja? Tán holnap már nem leszek más, csak halott.

Pedig a legősibb lángból vétetett boldog voltam nemrég,
egy, vagy két napja volt? Az is már mintha csak emlék...

Add, hogy elérjen s becézhessen Desdemona-ujjam;
mondd, hogy kell, hogy rút emlékeimről a port lefújjam?

Egymagam miképp legyek szép múltunknak szigorú őre,
nem szétszakítva, mi ezüstbe van már örökre szőve...?

Emlékszem: vöröset lobbant a pipacs azon a délutánon,
június volt, vártalak, jöttél, hogy többé semmise' fájjon.

...akkor ölébe vont az alkonyég, a nyár, az Isten minket,
s én mindent megköszöntem, azt is, hogy ránk tekintett.

Lám, igazzá vált: nem számít tér, idő, távol, s messzeség,
a kedveshez paranccsal köt a hűség, de semmi sem elég:

mert hordtam már a boldogság sebét, hát várok, hogy intsen:
de ha nem így lesz, nekem nincs menekvésem. Nincsen...

 

 

Budapest, 2006. október 11. - 2009. május 17.

csak regisztrált felhasználó olvashatjaKovács Anikó
[egyéb] érkezett: 2009.05.23. 17:15:05 (csak regisztrált tag olvashatja)
Évi, tudod miért...?
Mert öröm közben is "fájdalmakat ölelnek" a sorok, hiszen bennem mindig egyszerre születik meg a legszentebb, legszebb és a legfájdalmasabb érzés is - a félkarú óriás mintájára.
Soha sincs felhőtlen pillanatom, vagy csak maximum egy napig, kettőig...?
...és mert amikor a legboldogabb vagyok, akkor is a "rettenetes" mögöttes miértek lármáznak bennem a virágének boldogsága mellett.
De ez még mindig jobb, mintha csak a "rettenetes" érzések uralnának...

Köszönöm!
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007