2024. március 29. péntek,
Auguszta napja.
Kalendárium
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Ha ez a búcsú...
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Aztán esett kicsit.
…és május volt, gyönyörű, -
lámpák apró csokrai égtek:
a lombok már különös,
méregzöld árnyakat rajzoltak a földre.
A sötétség egyszerre meglazult,
és kékhajú, ikrás fény bomlott szét;
…hullámok hátán utazott
ezer kifakult csillag és buborék…

Koravén, és lassú volt az alkony,
körül halkléptű este ballagott,
a homály szövetén apró arabeszkek –
…kedd volt, emlékszem. - Szelíd álom,
platánsor, kastély, temető… -,
lehunyt szemmel is látom.
Az ablakon csillagok csorogtak
és fényszórók ezernyi ráncai,
majd elült a cifraság a dombok mögött,
és az ében fák között
már nem lopakodott semmi.

Szólt a zene, varázslat…:
If This Is Goodbye…,-
„Utolsó, fennmaradt szavaim
nem adják vissza a mi mesénket,
azok a fül számára hallhatatlanul
keringenek az éj sötét sűrűjében…”

…apró gyíkok bronza olvadt szét a fűben,
keserűségből támadt felhők alatt
némán utaztunk a végtelen térben, -
majd a bánat esővé állt össze,
és beszorított a lomb édes rejtekébe.

Már nem beszélek, szavakra nem futja,
lélekharang kondul a falusi templomba’,
ki halt meg, kit temetnek…, ki tudja,
ki tudja…? Véremben dallam s a fájdalom, -
nézz most rám, - és ne fájjál nagyon…
Ha ez a búcsú...Ha ez az.
Csak akkor még nem tudtam.
…megszorított az érzés, halkan, zokogón,
s mint kavics, kútba csobbanó:
végiggördült rajtam néhány puha szó.

Majd felreccsent egy mondat,
mint gyémánt, ha karcol az üvegen,
- ott lüktetett a le nem írt rímeken, -
konokul a hátsó ülésen a zene mellett,
és hazafelé - az útmenti fák zöld ölében:
megálmodott percek romjai hevertek.

Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007