 | | | 2025. július 12. szombat, Izabella, Dalma napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak....
| | Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte....
| | Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését. ...
| | "Minden idők legnagyobb norvég írója az 1920-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Knut Hamsun, az impresszionista próza első számú mestere. Fő művét, egyben legismertebb alkotását találjuk ebben a kötetben. Az őserőt sugárzó remekmű az emberi fennmaradás és megélhetés lehetőségeit vizsgálja. A regény az ugart feltörő, otthont és családot teremtő paraszt házaspár kemény emberségének, büszke tragikumának történetét mutatja be. A lebilincselő elbeszélés kortól, politikától, minden befolyástól mentes és független, örök időkre szóló érvényes példát ad az emberi megmaradás, méltóság, a lehetséges kiteljesedés, az emberhez egyedül méltó élet lehetőségéről." ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Előszó egy haikuhoz | |
Baksai Józsefnek
Sodor valamit az ár. Szürkül már - alig látom.
(Pár méterre ülök a megértéstől, és dobálom a kavicsokat, próbálom eltalálni azt a valamit. Csobbannak a kövek, elnyeli őket a mélység.)
Egy kavics.
A folyón a pára éppen távozó lelkek imbolygása. Soruk a partig tekereg, fonódik, gomolyog, fojt szaguk. Tőlem alig hűvösebb levegőben nyitva áll az ősz szarkofágja.
Egy kavics.
Párizsban, egy múzeumban, japán turisták fényképezték a kisebbik fiam. Azt mondták, olyan nagy kék szeme van, mint hogy náluk a manga figurákat rajzolják. Majd odébbálltak világító Eiffel-tornyokat vásárolni. A fiamat tisztázni vitte a párom, én ott maradtam a másvilágon, azzal a ki tudja honnan rabolt, ősi szoborral.
Egy kavics.
Minap nézegettem Baksai festményeit. Azokat, melyeken mitológiai alakok riasztják halálra az óvatlanokat. Szörnyű felismerés volt, mintha magam is közülük való lennék, és mintha mindenki közülük való lenne, és mintha a jövő évezredre készülődő mitológia most gomolyogna ki ebből a ködből.
Egy kavics.
Arra gondoltam, hogy bevásárlóközpontok polcainak hátfalára kellene festenie a festőknek, oda kellene írnia az íróknak. Hátha elfogy egyszer a termék.
Egy kavics.
Nincs kedvem már dobálni sem. Csak üldögélni szeretnék. Jobb híján hallgatni ezt a szürke-barna folyamot, és azt képzelni, kék, mint a fiam szeme, fölötte a pára könnyed, amely hamar felszáll. Csak ülni behunyt szemmel, némán, és várni, hátha leúszik végre az árral az a valami, és marad róla emléknek csak egy jegyzet:
Őszi ár sodrán kidőlt partról felkapott uszadék forog.
|

|
Baksai József: Khimaira c. festménye |
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |