 | | | 2025. szeptember 17. szerda, Zsófia napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. ... | | 
Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...
| | 
A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt. ... | | Anne-Sophie Mutter a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni. A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét. ... | | 
Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.
... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Ide, Óda | |
Napok óta egy idióta kis dallam motoszkál a fülemben.
Nem tudom mi hang (egy disszonáns fél, vagy zajos egész) zavarja, s pattog vele a dobhártyám hangfala.
Vagy netán bennem esett szét egy melódia, és potyogó hangjegyei még kövön kopogó fekete gyöngyök?
Tudom, az átmulatott éjet követő hajnalon a torzan lüktető zene csak kábult fájdalom lesz, melyből talán felriaszt az első nesz, amint odalopakodik az élet feltekerni a zenegépet, hogy húzza, csak húzza fülembe a dalát, és tessék! temetett arcomon bohócfesték ahogy emelem: Mégis, ki lehet odaát?
"Szeretlek, mint anyját a gyermek..."
Már hallottam, szíveim ráismernek, én vagyok, csak én vagyok neked! Ahogy hangjegyet támasztó egyenes egy reménykedő zsoltárban, mely hitében ismét nyár van, színében ősz, jellemében kristály tél, amely beszél, csak beszél hozzám, míg az új tavasz ujja alatt a ravasz ideg kegyelme meg nem rándul.
Majd nyelvet harap a fog, hogy csendet élvezzen az elme, amíg paránnyá zsugorodik a múlt nagy monolitja, és benne újra meghasítja magházát a nóta, az a kis idióta.
|
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |