2024. december 10. kedd,
Judit napja.
Kalendárium
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
A vakonszületett hitvallása
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Kelnek már nyugaton a dombok
a földet a földnek végleg visszaadtam,
vagyok aki voltam: arcon futóárok;
hitetlen csomó, ki tán az egy halálban,
a templomtorony-ujjú boltívekben éled,
s bekaparja tagjait a padlatok alá;
fehéredő ráncokkal hulló harangnyelvet:
ezt a féregtestet péppé fojtaná

hisz tulajdonképpen csak ennyi az élet:
a kicsontozott húsdarabok rettegése bennem,
hogy mint a folyóágyak: torkolatba érek,
s meg sem született még, máris elvesztettem
mindent mi csend volt, mindent mi élni látott:
az otthon fényében őt, ki a kapuk mögött áll,
s most folyókat sírok, fojtom szaggatva a partot:
"bárhová menj, messzebb egy szívdobbanásnál
többé nem juthatsz tőlem"
 
s amint a Hold felé a felnövekvő bokrok,
- nyüszítenek bennem a szerteomló fák -
folyóágyak mélyén szárnyszegetten szállok,
maradtam köztük én - a drótkerítésország,
hol én vagyok a por, az elmúlás iniciáléja,
az első az utolsók közt, egy mozdulatba fojtva:
az abszintfényű lámpák,
ma minden én vagyok -

de akkor már nem lesznek napok,
csak idő lesz, s az időn kívül én -
s én csendben pusztulok.
Cseppkőoszlopokkal zuhanok majd együtt,
s az angyalok kórusa mond fölöttem doxologiát: 

"születésem előtt már halott voltam -
vakonszületettet teremtettél, Uram"

 

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007